László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

NAGY ISTVÁN: Beszámoló a „Napoleon und Graz 1809" című konferenciáról

ség háromszoros hurrát kiáltott. Ezután több évig ünnepelték Grazban ezt az eseményt, és a landwehrek össze is gyűltek az alkalomra. A másik, nagyobb csoportnak az összes tiszttel, Erzsivel és Istvánnal Bécsbe kellett vonulni. Háromnapos menet után június 16-án egy erő mellett, Kiscellnél, Meskó katonái, Voith táborkari alezredes és Esterházy gróf alatt a pozsonyi huszárezred kiszabadította őket. A 7 tisztből és 300 katonából álló kíséretet fogságba ejtették. Hummel őrnagy június 19-én írt jelentést János főherceghez a majorságban lefolyt harcokról. Sajnálta, hogy a lány neve nem jutott eszébe. Időközben több feljegyzés erősítette meg, hogy a történet igaz. Hatvan Erzsi és Vukosits István két évvel később házasodott össze, és a még mindig nagyon rossz állapotban lévő majorságban telepedtek le. Ez a történet ismételten megmutatja, hogyan fogadták az osztrák császári ház katonáit Magyarországon. Hohenegger Lőrinc ezt írja: „Itt volt az a' hely, hol derék Stájer Országi őrző katonaság, egy nagy életes házat melly Sz. Benedek szerzetéhez tartozik melly sokáig látszatott golyókkal ált luggatva erős vivó bástyává változtattak, és az ellenség' dühét, testeik, mint hatalmas gát által, feltartotta és öszve zúzta, és mint második Thermopilásnál igaz hogy idegen földön - és talán épp azért híresebb - de szövetséges testvéreikért, egy Fejedelemért, egy országért magát fel áldozta a' szép és halhatatlan halálnak."

25 A pesti lovasezred naplója következőképpen szól: „De mivel a mi kis lovunk az ellenségnek nagy lovát helyéből ki nem mozdíthatta, és azonkívül a mi lovaink tanulatlanok, népünk ámbár sok bátorságot mutatott, de annak nagyobb része próbalatlan volt, aki sem ellenséget, sem harcot ennek előtte soha nem látott; tehát történt itten, hogy az ellenségnek mind nagyobb ereje, mind jobb fegyvere, mind pedig tudománya és tapasztalása győzedelmeskedett; a népünk összezavarodott és az ellenségtö. a Viczayárkának szoríttatott." Irodalomjegyzék Graz 1809-es ostromához Sallinger, Richard: Graz im Jahre 1809. Graz, 1909. Tepperberg, Christoph: Die Kämpfe um den Grazer Schloßberg 109. Militärhistorische Schriftreihe. Heft 58., Wien, 1987. Du Casse: Mémoires et Crespndance militaire du prince Eugène, tome 5. Paris, 1858. Marmont, Auguste Frédéric Louis Viesse de, Duc de Raguse: Mémoires du maréchal Marmont, duc de Raguse, tome 3.Paris, 1857. Veitzé Alois: Der Grazer Schlossberg 1809. Mitteillungen des k. un k. Kriegsarchivs, Wien, 1907. Journal historique de la campagne de la division Broussier Kratochwill, Julius. Die Franzosen in Graz 1809. Mitteillungen des Historischen Vereines für Steiermarkt. 1887. Hohenegger Lőrinc: Győr' Ostrolmlásának Napló könyve. In: Tudományos Gyűjtemény 1820. 54-55.