László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
NAGY ISTVÁN: Beszámoló a „Napoleon und Graz 1809" című konferenciáról
rül a várat, és lehetőség szerint foglalja el, ő maga pedig a Pully-dragonyos- és a Lamarque-gyalogoshadosztály 8 élén sietve Körmend felé távozott. 9 A francia gyalogság és tüzérség június első két hetében folyamatos nyomás alatt tartotta a védősereget, de eredményt nem tudtak elérni. Ouvrard az eredménytelenség okát a megfelelő ostromtüzérség hiányában látta. Kiemelte, hogy bár a francia tüzérség nagyon sokat támadta a védmüveket, említésre méltó rombolást nem tudott elérni. Faltörő lövegek nem álltak Broussier rendelkezésére, csak néhány tarack, de ezekkel nem lehetett eredményesen rongálni a védmüveket. Broussier helyzetét nehezítette, hogy Graz közelébe érkezett Gyulay Ignác táborszernagy nagyobb erejű hadteste. Június 17-én vívtak a felek egy véres, de eredménytelen ütközetet. Broussier rövidesen parancsot kapott, hogy vonuljon Bécs alá, és vegyen részt a Dunán való átkelésben. A 84. sorgyalogezredet hagyta a vár körülzárására, amikor június 20-án elindult. Broussier hadosztálya a wagrami csatában kiemelkedő szerepet játszott, Macdonald tábornok hadtestének részeként fontos érdemeket szerzett a csata sorsát eldöntő áttöréshez vezető rohamban. Marmont tábornok, a francia Dalmáciai Hadsereg 10 parancsnoka május végén Napóleontól parancsot kapott, hogy Dalmáciából vonuljon Bécs alá. Marmont Graz alá érkezvén úgy döntött, hogy megpróbálkozik rohammal bevenni a várat, de hamar belátta, hogy olyan nehezen megközelíthető a vár, hogy gyalogsági rohammal lehetetlen bevenni, ezért felhagyott a kísérlettel, és tovább vonult Bécs felé. A grazi vár mégsem maradhatott osztrák kézen, mert a június 12-i znaimi fegyverszünet leszögezte, hogy minden, a Rába vonalától nyugatra fekvő területet át kell adni a franciáknak. Hackher június 23-án adta át az erődöt. A tudományos ülés zárásaként a résztvevők kiváló vezetés mellett megtekintették a Schloßberg erődítéseit. Az 1809-es helyzet kisebb eltérések mellett hasonlatos volt a maihoz, néhány erőd akkori állapotában látható. Különösen érdekes volt az a makett, melyen az 1809-es helyzetet mutatták be. A vendégek vizuálisan is felmérhették a támadó francia csapatok előtt álló nehézségeket. A grazi erőd nem tekinthető szabályos, minden erődítéstani előírásnak megfelelő erősségnek, de különlegesen előnyös földrajzi fekvése miatt néhány löveggel és erőddel kis létszámú védő is eredményesen védhette. A konferencia második napja dr. Herwig Brandstetter köszöntője után Meinhard Brunner „Die Franzosen in Graz: 1797, 1805 und 1809" című előadásával kezdődött. Az előadó családi problémája miatt sajnálatos módon nem tudott jelen lenni, de referátumát írásban leadta, és dr. Leopold Toifl olvasta fel. Az előadás a francia forradalmi és a napóleoni háborúk és Graz városának találkozását taglalta. A francia seregek három alkalommal, az 1797-es első, az 1805-ös harmadik, és az 1809-es ötödik koalíciós háború idején foglalták el Grazot. Az első alkalommal, amint arról dr. Gerhard M. Dienes későbbi előadásában részletesen beszámolt, Napoleon híres itáliai hadjárata utáni támadása során a francia csapatok mintegy kéthetes időtartamra megszállták Grazot. Napoleon itt ütötte fel főhadiszállását, és innen irányította a Károly főherceg elleni hadműveleteket. 8 A Grouchy-dragonyoshadosztályt Macdonald átadta a főseregnek, és csak a Pully-dragonyoshadosztály maradt - a két gyalogoshadosztály mellett - a parancsnoksága alatt. 9 A Lamarque-gyalogoshadosztály június 13-án késő este érkezett Pápára. A hadosztály menetteljesítménye a korszakban kiemelkedően nagynak számított, több napon is megközelítette a 60 km-t. A napi átlagok 20-25 km között változtak. A hadtörténetírás Ney marsall 1806-os. a jénai csata előtt megtett menetét tartja a legkiemelkedőbb teljesítménynek a korszakban, és ennél csak alig egy-két km-rel kisebb Lamarque menete 10 Dalmácia az 1805-ös pozsonyi béke óta francia terület volt.
