László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században

Dorottya, Raiiser Gergely Özvegye kapta férjének érdemeiért gróf Nyáry Miklóstól. Miután Farkas Dorottya másodszor is férjhez ment, ezúttal Hegyi Istvánhoz, 1632-ben ezt a pápai házát, s még több helyen fekvő birtokait átengedte férjének.

48 Gróf Esterházy István a házra történt adományozást 1640. október 21-én megerősítette, s oklevélben biztosította Hegyi Istvánt és feleségét, hogy az épületet és a telket mentesíti minden jobbágyi szolgáltatástól.

49 Tehát ez az épület jogilag egyértelműen földesúri telken épült inscriptionális ház volt. Nem lehet tudni pontosan, hogy Hegyi István mikor engedte át használatra ezt a 12. számú házat a református egyháznak, de dr. Tóth Ede és Thury Etele is összefüggésbe hozta ezt a nagylelkű gesztust a 8. számú ház elvételével. Feltételezhető, hogy Szeli Luka György ide költözött 1649. karácsonyán. Az épületet azonban Hegyi István hivatalosan csak 1658. február l-jén adta el 400 tallérért a református egyháznak.

50 A telekkönyvben gróf Esterházy László 1640 évi megerősítő oklevelének bejegyzése után egyértelműen ez áll: „quae domus subinde per Praedicantem inhabitatd".

51 Viszont különös, hogy Pápa 1660. évi összeírásában ennél az épületnél Hegyi Istvánon kívül, még Koczkás Andrást és Csór Mihálynét sorolják fel lakóként, ráadásul azzal a megjegyzéssel, hogy a házban 4 katolikus él.

5 Valószínű, hogy az uradalom nem vette tudomásul és nem ismerte el a ház eladását a reformátusoknak, mivel az minden bizonynyal a gróf hozzájárulása nélkül történt. Gróf Esterházy Pál - az akkori földesúr - Hegyi Istvánt ismerte el a ház urának, mint akinek a nevére az inscriptionális szerződés szólt. Nehéz megmondani, hogy ki lehetett az a 4 katolikus, aki akkor a házban lakott. Csór Mihályné bizonyosan nem tartozott közéjük, hiszen éppen a gróf Esterházy Pál ellen az 1662 évi országgyűlésre benyújtott református sérelmek és önkényeskedések között az szerepel, hogy a gróf Csór Mihálynét, mivel nem volt hajlandó áttérni a katolikus hitre, börtönbe záratta, s azt sem engedte meg, hogy ott rokonai meglátogathassák. Végül pedig minden vagyonától megfosztotta és száműzte.

53 De 1660-ban özvegy Csór Mihályné még ott szerepel a 12. számú házban a lakók között, viszont nincs megemlítve, hogy Szeli Luka György is itt lakott volna. Ezt az ellentmondást, csak újabb adatok alapján lehet majd tisztázni. Az azonban kétségtelen tény, hogy a 12. számú ház, mint prédikátor ház szerepel, s ez adott jogalapot arra is, hogy gróf Esterházy Ferenc azt 1752-ben királyi rendeletre a reformátusoktól el- vagy visszavegye. Hegyi István jóvoltából tehát néhány évig ismét volt két prédikátor háza a pápai reformátusoknak, egészen addig, míg a 9. számú házat, a volt katolikus plébániát gróf Esterházy Ferenc 1662. április l-jén el nem foglalta. A templom mögötti keleti házsorból a Nádor termi képen egyedül ez a 12. számú ház látszik, tekintélyes, egyemeletes épület, díszes zárt sarok balkonnal. A házat, mint a 47 HERMANN 2002, 99; HARIS 1998, 349. 414 HERMANN 2002, 91; HARIS 1998, 349. 9 Az inscriptionális házak összeírásában a Prothocollumban az oklevél teljes szövege szerepel. Prothocollum 7-8. Vö. HERMAN 2002, 92; HARIS 1998, 349. 50 HERMAN 2002, 92; HARIS 1998, 349. 51 Extractus, 1-2. 52 KATONA 1972. 347; HARIS 1998, 349 31 THURY 1998,383.