László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században
suit az én jószágomban. ftt Amikor Kanizsai 1634 tavaszán rövid időre visszatért Németújvárra személyes holmijáért, Batthyány Ádám ismét írt Farkas János németújvári tiszttartójának: „Amint értettük János prédikátor ott akadoz, mi dolga legyen a mi jószágunkban, nem tudjuk; kegyelmed mondja meg neki, távol járjon onnét, ha egészség kell neki 4 ' Mindezek alapján elegendően bizonyítottnak látjuk, hogy a „János prédikátor házát", vagyis a 8. számú házat Kanizsai Pálfi János püspök lakta, s azt tulajdonképpen sajátjogon, s nem mint prédikátor házat bírta. Egyértelműen prédikátor ház volt az egykori katolikus plébánia épülete (9. sz.). Itt lakott Czeglédi Pál pápai lelkész, 1626. május 12-től 1649. augusztus 29-én bekövetkezett haláláig. Amikor 1662-ben gróf Esterházy Ferenc a volt katolikus plébániát viszszafoglalta, az épület tulajdonjoga körüli vitában tanúkat hallgattak ki, akik azt vallották, hogy ez a ház a reformált egyház tulajdona volt, s abban 1612-től 1652-ig Sári István, s azelőtt Czeglédi Pál és Kanizsai Pálfi János lelkészek laktak. 44 Kanizsai Pálfi János lakhatott ebben a házban 1612-től, amikor Pápára került egészen 1618-ig, s elképzelhető, hogy ekkor kapta meg a szomszédos épületet inscriptionális házként. Sári István, aki ugyan már 1629-től Pápán volt, csak 1649-ben, Czeglédi halála után költözhetett ebbe a házba. A 9. számú épület utolsó református lelkész lakója Laki Márton - 1658-tól pápai prédikátor - volt. Gróf Esterházy Ferenc ezt a volt plébánia házat 1662. április l-jén fegyveres erővel elfoglaltatta, hogy a már 1660-ban visszavett katolikus plébánia templom plébánosa számára lakóhelyet és hivatalt biztosítson. 4 Azzal, hogy gróf Esterházy László 1649-ben a 8. számú házat Barcza Györgynek adományozta, a reformátusok nehéz helyzetbe kerültek. Bár ez a ház Kanizsai Pálfi János saját jogon bírt háza volt, s benne örökösei laktak, annak megüresedésével a reformátusok nyilván számítottak arra, hogy prédikátor lakásként használhatják. így a Czeglédi Pál utódaként Pápára került Szeli Luka György prédikátornak nem volt hol laknia. Az említett 1662. évi tanúkihallgatás jegyzőkönyve szerint a 9. számú házban Gyöngyösi Sári István lakott, akit az 1630. június 18-19-én tartott pápai zsinaton avattak pápai lelkésszé. Ö csak Czeglédi Pál 1649. augusztus 29-én bekövetkezett halála után költözhetett ebbe a megüresedett prédikátori házba. Czeglédi utóda Szeli Luka György csak 1649. karácsonya előtt foglalta el pápai lelkészi hivatalát, s ekkorra már ez a lakás foglalt volt, a 8. számú ház pedig már Barcza György tulajdonába került. így történhetett, hogy Szeli György számára lakás biztosítása nagy gowdot jelenthetett. Ekkor sietett az egyház segítségére Hegyi István tekintélyes pápai polgár, aki a Hosszú utcában, a református épületek közvetlen szomszédságában álló egyik házát felajánlotta használatra a reformátusoknak. 46 Hegyi Istvánnak ez a háza a 12. számot viselte a kataszteri felmérésben. A Hoszszú utca és a mai Ruszek-köz sarkán állt, s így csupán ez a sikátor választotta el a 9. számú prédikátor háztól (ma Fő tér 12.). Ezt a házat még 1625. november 18-án Farkas 42 THURY 1998, 1. k. 299. 43 THURY 1998.1. k. 300. 44 THURY 1998,390. 45 U.o. 46 Dr. Tóth Ede bár könyvében összekeveri a 8. és a 9. számú házakat, Hegyi István nagylelkű gesztusát összekapcsolja a 8. számú ház elvételével, s azt írja, hogy Hegyi azért sietett a reformátusok segítségére, mivel Szeli Luka György prédikátornak nem volt hol laknia. Dr. TÓTH 1941, 69-70.
