László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században

Ede elhalálozásként értelmezett, s Czeglédi Pál halálára vonatkoztatott. De a „per defectum" kifejezést inkább úgy lehet értelmezni, hogy a házat lakói elhagyták, elköltöztek onnan. A 8. számú ház tulajdonosa, illetve használója minden bizonnyal Kanizsai Páltl János református lelkész, a püspökségben Czeglédy elődje, volt. Ebben az időszakban ugyanis csak egyetlen olyan János keresztnevü prédikátort ismerünk, aki Pápán működött. Kanizsai Pálfi János 1612. június 16-án került Pápára lelkésznek, ahol 1626. április 6-ig működött, amikor gróf Batthyány Ferenc illetve annak özvegye, Poppel Éva hívására Németújvárra költözött. Az 1625. szeptember 13-án elhunyt gróf Battyány Ferenc fia és örököse, Ádám azonban hamarosan a katolikus hitre tért és az ellenreformáció harcos híve lett. A kemény természetű Kanizsai Pálfi János oly mértékben megsérthette gróf Battyány Ádámot, hogy az szinte személyes engesztelhetetlen haragot táplált iránta, s kiutasította Kanizsait nem csak Németújvárról, de uradalmának minden falvából is. Kanizsai Pálfi János ekkor. 1633. december 18-án visszatért Pápára, mint maga írja, saját tulajdon házába. Sokáig azonban itt sem volt maradása, mivel gróf Csáky László, aki akkor a pápai uradalmat zálogban bírta, innen is távozásra szólította fel. Végül kénytelen volt elhagyni Pápát, miután a saját hívei közül is többen - talán a gróffal való békesség kedvéért - úgy látták jónak, ha nem marad itt. Kanizsai 1634. május 20-án Kiskomáromba költözött, ahová lelkésznek hívták, s ezt a hivatalt egészen 1639. nyaráig viselte, amikor már súlyos betegen pápai házába költözött, ahol 1641. április 9-én meghalt/

8 Kanizsai Pálfi János sajátos helyzetbe került, hiába volt 1629-től a Dunántúli Egyházkerület püspöke, mégis amikor kiutasították Németújvárról nem volt hová mennie, mivel prédikátori állása nem volt. Pápán is mindkét lelkészi állás be volt töltve, így oda csak a saját házába, tehát nem valamelyik prédikátori házba költözhetett. Ezt a házat Pápán még 1612. és 1626. között kaphatta inscriptionális házként vagy Enyingi Török Istvántól, vagy annak utódjától, gróf Nyáry Miklóstól, azt megelőzően pedig ő is a 9.számú prédikátor házban lakott.'

9 Tehát a 8. számú ház nem egyházi épület volt, hanem olyan inscriptionális ház, amelyet Kanizsai saját személyében birtokolt. Ez a háza akkor is megvolt, amikor ő Németújváron, majd Kiskomáromban szolgált, s Pápán két másik prédikátor működött, akik nyilván a prédikátor házakban laktak.

40 Kanizsai Pálfi János 1641-ben bekövetkezett halála után, özvegye, Thaly Kata és két kiskorú fia, Pál és János feltehetőleg még egy ideig tovább birtokolták a házat. Hogy ők önszántukból költöztek-e ki, vagy gróf Esterházy László mondta fel az inscriptionális szerződést, nem tudjuk, de a gróf kétségtelenül jogszerűen járt el, amikor a házat Barcza Györgynek adományozta. Az épület 1660-ban is még Barcza György tulajdonában volt, s az ez évi összeírás szerint a zsellérei laktak benne.

41 Tehát joggal élt Pápán a köztudatban, hogy ez a 8. számú épület a „János praedikator háza". Kanizsai Pálfi Jánost gyakran csak így emlegették. Gróf Batthyány Ádám, amikor 1633. év végén kiutasította Németújvárról, levelében is így írt róla: „János prédikátort nem akarom tovább Újvár ott szenvedni, sem má58 THURY 1998,1. k„ 250-335. y> Az 1662. január 8-án történi tanúkihallgatáson, amelyen a 9. számú, volt plébánia tulajdonjogát vizsgálták, a tanuk többek között azt vallották, hogy Czeglédi Pál előtt Kanizsai Pál fi János is ebben a házban lakott. THURY 1998,1. k. 390. 411 Amikor Kanizsai Pálfi Jánost kiutasították Németújvárról, 1633. december 18-án Pápára - mint naplójában ő maga írja -. saját tulajdon háziba tért vissza. THURY 1998,1. k. 300. 41 KATONA 1972, 347; HARIS 1998, 349.