László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

UGHY ISTVÁN: Rekonstrukciók és a hantai „gödrös ház". II. közlemény

gondolkodom és kivezetem a füstöt a „lakásból" egy jól irányzott huszárvágással. Azonban kis mennyiségű kételyemnek is hangot kell adjak, az „A" rajzon rálátásosan nem tudom értelmezni a második „barlang" nyílást, ez a katlané? Az alaprajzon az A-B metszet keresztül halad ezen a tüneményen, de ez se vigasztal, sőt a 3. kört sem tudom hová tenni (20. ábra. „a") főleg azért, mert a látványrajzon (A/l) nem mutatkozik személye!? De ezek a kifogások nem fognak akadályozni abban, hogy alkossak egy „E" rajzot. Ami az „E" rajzot illeti, akkor sem kell kétségbe esnünk, ha felmenő fala volt a putrinak, ha azt Ughy-féle megoldással építették, a „csuvalt" így is be tudom helyezni az épületbe. Erről az állapotról már készült rajz korábban, pld. a XVII. tábla „D", „D"l rajza. A 20. ábra „D" rajzához még annyit fűznék, hogy a szájnyílást én a kürtő lyukjával szemben képzelem el. A tanulmánybéli rajzon nincs szájnyílás. Nem is ragozunk tovább semmit, bemutatok néhány táblát, folytatva azok sorozatát. A XVlII.-nál tartunk, a felső bal sarkában avar életképet látunk, örömmel nyugtázzuk, hogy a putrik mellett egy boronaház is szerepel, melynek oldalaira ablakokat szerkesztettem, talpfára helyeztem a házat és héjazatára füstkivezetöt is bűvöltem. Talán ez a gesztus megbocsáthaló lesz a már elmondottak fényében. Ugyanígy jártam el a jobb alsó sarok falusi idilljévei is, amely az Árpád-korból nyújt betekintést egy hétköznapi életbe. Középtájon található Sabján T. rekonstrukciója K. J. dolgozatához (Népi ép. a Kárp.med. a honf. a 18. sz.-ig, 81-97 o.). Mint már mondtam, bánatos vagyok, hogy ezen a rekonstrukción (96. o.) egyetlen egy felmenő falu, felszínre épített ház sem szerepel, holott a 83. oldalon azt írja Kovalovszki Júlia, hogy „ha figyelembe vesszük, hogy a földbemélyített házak között felszínre épített és nyomtalanul elpusztult falszerkezetű és talán sátrak is voltak"!! Igaz: előképeik az imigyen épített házakról csak nyugatnak meg a szomszédainknak vannak. Ök nem haboztak volna sok putri közé néhány földre épített házat is berajzolni. Azért nincs okunk a búslakodásra, lassan-lassan csak megjelennek a felszínre épített házak, rekonstrukciók is ebből a korból. (4-8. stb. század, sőt talán még korábbról is!) A XIX. tábla bal alsó sarkában („F") látható rajz Gömöry János megrendelt vázlata után készült. Háttérben a füstölgő műhely, a felette lévő, „E" rajzon részletesebben kidolgozva. Itt is még zömmel a félig földbe mélyített "házak" a főszereplők („A"-„F"). Következő tábla, a XX. számú, itt átlépjük a Rubicont, itt most olyan rekonstrukciók következnek, amelyek hajakat fognak mereszteni, s melyeket már régen várunk. Természetesen a gödröket varázsoljuk be a házba, azaz nagyobb fajta védősátrat szerkesztünk e címzetes gödrök fölé. Tüzelőjük füstjét pedig valami módon kivezetjük a szabadba. Ezek a rekonstrukciók, hogy úgy mondjam, óvatosan áttörik a hagyományos, évtizedekig uralkodó nyeregtetős putrik szívós héjazatát. A füstelvezetőik a népiségben jól ismert és használt egyedeiktől veszik a mintát. Némelyiknek köpenyén már meg is jelenhet a kerámia plakett, persze nagyon kezdetleges formában. Inkább ez a „plakett" csak valamiféle díszített agyagszáradék a fűstfogó fonott beagyagozott falán. A XXI. táblán egy bronzkori ház (fent), meg egy 9. századi viking ház (lent) segítségével egy Árpád-kori felszínre épített ágas-szelemenes házhoz csatlakoztattam egy gödrös szerkezetet. A csatlakozás sikeresnek bizonyult. Itt már jelen van a lakóház dobozszerű zártsága. Egyik esetben a fűst a padlástérből vonul ki a háromszögű nyíláson, másik esetben egyéni megoldást választottam. Ebben az esetben a gödör feletti részt is le lehet padlásolni. A XXII. táblát már érintettük, itt annyit jegyzek meg, hogy a „ház" bejárata az É-Ny-i ol-