László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

UGHY ISTVÁN: Rekonstrukciók és a hantai „gödrös ház". II. közlemény

A „D" és .,D I." ábra emlékeztetőül került újra be a táblába. A múltban valahogy így kezdődött a füst kivezetése az osztyákoknál és hozzá majdnem hasonló módon vezeti ki a kürtő a füstöt a régi palóc házból. („D" 2.) Az „E" rajzok Istvánfi Gyula könyvéből (Népi építészet) kerültek ide a 170. oldalról. Tulajdonképpen a fejlődés menete a jobb alsó sarokból indul ki. A nyeregtetős putriban egy síp - kürtös kemence keresztmetszete látható. (Ezt ki is kellett volna nagyítsam.) Istvánfi után a rekonstruált putriba most már be lehetne építeni ezt a kemencetípust. (Figyelem, megrögzött putrisok és múzeumi visszaépítek!) Feltétlenül idéznem kell Lükö G. véleményét a magyar ház tűzhelyeiről is: „A magyar ház tűzhelye is összetett és mellérendelő szerkezetű ... a magyar tűzhely ... kisebb-nagyobb testekből van összerakva, s ezek alakja is különböző, kocka, vagy csonkagúla alakok; kúpos vagy gömbölyű formákkal párosulnak. Láttuk, hogy a kunyhó és eresze meg a nyári konyha és a ház is ezt a két formát kapcsolták össze, mikor egyesültek ... a kupolás magyar építmények ... mind egy töröl szakadtak. ... A tűz számára készített házat előbb a lakóháztól elkülönítve építette fel, nyári konyhának, majd a ház mellé ragasztotta konyhának, vagy bevitte a házba kandallónak, katlannak, kemencének. ... A kandallót és a kemencét közeli rokonság fűzi egymáshoz ... A kemence tetején nem csak főzni, hanem aludni is szoktak ... Ez is keleti szokása a magyarságnak. ... A kínaiak fűthető ágyának a neve kang

. Megvan a török és a finnugor népek nyelvében is. A cseremiszek konga-nak. kumagá-nak, kamaká- nak, a csuvasok kumagá-nak. a középázsiai törökök kemegé-nek, kebegé-nek nevezik a kemencét. ... A magyar kemence neve alighanem a török kemegé-böl származik. ... stb. ... Minderről mit sem tud a magyar nyelvtudomány, de az etnográfia sem. Kemence szavunkat eddig egy feltételezett, de meg nem lévő szláv szóból, a kamenicá-ból származtatták, majd a kéményből. ... Láttuk, hogy a kemence valóban szoros genetikai kapcsolatban van a kéménnyel de nem a nyugati, európai, hanem a keleti Ural-altáji kéménnyel, mely maga a ház. ..." (kiemelések tőlem) „A fürdőszoba ,.. viszonylag későn jött divatba a rómaiaknál, s n\íl»ván,kéjétről származott hozzájuk ... a banya vagy banyakemence is a fürdőház kemencéjének emléke, mert a fürdőt bányának is szoktuk nevezni." Megint a pestnél vagyunk, pest

era=barlang a románoknál. Terjedelmes idézgetésekkel töltöttük meg eddig irományunk lapjait Lükőtöl is. De szükség volt rá, mert bizonyos dolgokra vissza tudtunk következtetni. Sőt még új fények, házkontúrok is felviláglódtak a 1200-as évekből; Székelykeresztúr 13. századából. Visszatérve a 19-es ábrához, a „régi magyar házhoz", megjegyzem az ábrák, az „A" esetében, maguktól beszélnek, a „C", a Székelykeresztúri talpas ház habitusát helyezi új megvilágításba. Ugyanis a XXII. táblán több rekonstrukciót készítettem róla, melyek inkább a lehetséges füstkivezetési módozatokat mutatják be. Itt most, a „C"-nél kihasználjuk azt a lehetőséget, azt az állapotot, amit Lükö is magától értetődőnek tekint, hogy ezek az ősi házak már padlásolva voltak. (Hogy így volt-e? - nyitott marad a kérdés, vagy csukott.) A „C" rajzon most egy fordított helyzetet próbálok megragadni, vagyis a szín eresz van földfelszínen kialakítva, maga a ház, pedig földbe van mélyítve. Az ereszből lépünk le a házba, amely le van padlásolva. Az eresz nincs, ezért ott nyugodtan járhatunk-kelhetünk, felemelt fejjel, legfeljebb, mikor bent, a „dobozban" fűtenek, akkor kellemetlen a kint tartózkodás a fűst miatt. Az említett „doboz" - lét miatt készítettem lát-