László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)
HERMANN ISTVÁN: Sándor Zsuzsanna végrendelete 1688-ból
egykori vármegyei főjegyző — fiaitól, Fölső Imrétől és Mihálytói. Ez az ingatlanegyüttes 167l-es és 1675-ös adatok szerint iszkázi Horváth Miklós és felesége tulajdonában volt. 47 Ennek a háznak a későbbi tulajdonviszonyai alapján lehet ellenőrizni, hogy a végrendeletben foglaltak valóban teljesültek: XVIII. század végi adatok szerint a ház. illetve annak egy része, többek között az Oroszy család tulajdonában volt. 48 A család valószínűleg tekintélyes ingó javait, amelyeket sajnos nem sorolt fel, az unokahúgoknak hagyta: Orosziné Aszonyom s Leánya 49 kőzött, úgy Palotainé Aszonyom Leánya? 0 Sándor Jutka 51 Árvái és Sándor Marinka* 2 kőzött... " A család egykori tulajdonában lévő ingóságok közül mindössze egy asztali készlet darabja maradt fenn napjainkra. Ez egy gyümölcsös- vagy több darabos étkészlet része volt. A habán kerámia ipar terméke a korai időből, amikor még nem tiszta fehér agyagot (kaolin), hanem enyhén sárga színű agyagot használtak a termékek előállítására. A tálat egyszerű fehér ónmáz borítja, a felső szélén a tulajdonosokra utaló díszítés, címerábrázolás 53 és névfelírás: „NEMES ISKHÁZY HORVÁTH MIKLÓS SÁNDOR SVSANNA : 1678 :"(6. ábra.) 54 41 A teljes Horváth - Sándor ingatlan a jelenlegi pápai Zichy palota helyén álló épület és telek volt. HARIS: im. 335., 360. p. 4!! MOL P 1216 (Esterházy család levéltára) 23. cs. Capsa LX. N" 325. Idézi Haris im. 360. p. 4 " Oroszy Anna, Erzsébet Zsuzsanna és Katalin. 50 Palotai Mária és Julianna. 51 A forrásokból nem derül ki, hogy kire gondolhatott, a jelenleg ismert leszármazási táblán nincs jelen Judit nevü unokahúg. rokon. 52 A másik bátyjának Sándor Györgynek Nádasdy Frzsébettől született leánya. 53 Horváth Miklós címeréből az arany egyszarvú, Sándor Zsuzsáéból a pelikán motívum került a tálra, egybefonódó, talán gyűrűi jelképező zöld díszítésben. 54 KATONA Imre: A habán kerámia Magyarországon, Budapest. 1974. 212. p. és 48. p. (Itt közölve a tál teljes fekete-fehér fotója.) A kép közlésének lehetőségét az Iparművészeti Múzeum főigazgatójának köszönöm. Sajnos a tál keletkezésének körülményeiről semmit nem tudunk. Ilyen készleteket gyakran házasságkötések alkalmával készíttettek. Itt azonban nem ilyen készletről van szó. Tudjuk, hogy a tálon jelzett időpontnál lényegesen előbb történt a házasságkötés, hiszen a szülők 1663-as végrendelete már mint „vöruV'-röl beszél Horváth Miklósról. Egyik lehetséges feltételezés lehet: a szerető férj kedves figyelmessége a felesége irányába, hogy valamelyik házassági évfordulójukra készíttetett egy ilyen értékes étkészletet. Sajnos adatok híján nem lehet megállapítani, hogy melyikre. (A korabeli házassági szokások alapján talán el lehet játszani a gondolattal, hogy az eziistlakodalomra készülhetett az asztali készlet. Ha Horváth Miklós 1621 iáján született, akkor pályáját megalapozó javakorabeli férfiúként kb. 30-32 éves korában nősülhetett, 1653-ban és huszonöt év múlva tarthatták ezüsllakodalmukat. Továbbra is csak a számokkal játszva, figyelembe véve a korabeli házasságkötési szokásokat a felesége 1630-35 táján születhetett, a házasságkötés alkalmával lehetett 18-23 éves eladó leány, majd 72-77 éves korában hunyt el, 1707-ben Ez az időrend jól beleférne a szülők, a Sándor házaspár termékenységi idejébe is, hiszen Zsuzsanna leányuknak még voltak ifjabb testvérei. (Az utóbbi gondolatsor természetesen csak spekulatív úton, bár analógiák alapján jött létre, bizonyításához további források szerencsés előkerülése szükséges. ) A cseréplálal először említette: BORSOS István: A pápai műipar régebbi emlékei. In: Acta Papensia 2001". 1-2. 1 13-1 16. p. A 114. oldalon található szerkesztőségi megjegyzés szerint nem tartják valószínűnek a fenti tál pápai készítését. Szeretnék utalni arra a megállapításra, hogy a svájci, majd morvaországi, német eredetű, anabaptista habán mesterek jelentős telepekkel rendelkeztek a XVII. század elején a Dunántúl észak-nyugati területein. Általában mindenütt a földesurak fogadták be őket. telepszerű letelepedést biztosítva számukra. Adatok hiányában ez valóban nem igazolható Pápán, de a lej lett fazekas céhes élet. a jó minőségű, a korai munkákhoz használható enyhén sárgás agyag jelenléte, (Ne feledjük, hogy Fischer Mór Pápán hozta létre a herendi manufaktúra elődjét!) és a túlnyomó többségű protestáns lakosság nem zárja ki a vallási üldözések elől menekülő habartok esetleges korai jelenlétét, akár a városi céhes keretek peremén is. Vö. KATONA im.
