László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugodi Esterházy uradalom gazdasági szervezete a 18. század első felében

Minthogy ez a címzés magától gróf Esterházy Ferenctől származik, kétségtelenül hiteles és pontos, s valóban azt is takarja, amit kifejez. Ez egyúttal feltételezi azt is, hogy a gróf Dunán-inneni birtokai - vagyis a semptei uradalom - élén is állt egy prefektus. Dobóczky Ádámot, akit ezt megelőzően következetesen semptei tiszttartónak címeztek, 1750. szeptember 30-án gróf Esterházy Ferenc Bitlónak írt levelében prefektusnak nevezi,

64 amiből feltételezhető, hogy a Dunán-inneni birtokok élére ő került, mégpedig valószínűleg ugyancsak 1750. év elején. Azonban még ezen kinevezések előtt, 1748-ban Bittó József egy levélben, amelyet bizonyos Biró János írt Győrből, november 17-én, plenipotentiáriusként szerepel.

65 Bíró János levelében többször is „Bizodalmas Nagy jó Plenipotentiarius Uram "-nak szólítja meg Bittót. Ugyancsak hasonló megszólítással él Jaklin György kapitány Győrből 1750. augusztus 15-én Bittó Józsefnek írt levelében, amelyben elpanaszolja, hogy a gróf teszéri, tamási, szentiváni jobbágyai, mikor szekereken épületfákat szállítottak a Bakonyból Gönyü felé, a Győr mellett fekvő Szent Vid-i pusztáján a marhákat a mezőjére eresztették. Amikor Sarmaty József, Jaklin tiszttartója ezt szóvá tette, a jobbágyok agyba-főbe verték. „Mivell penigh azon hatalmaskodás és injuria íppen ell szenvedethettlén, minek előtte Nagy Méltósághú Groff Uramat Eő Excellentiáját iránta terhelném, megh értvén Nagy Jó Akaró Praefectus Uramat Eő Excellentiájának mindenekben megh hitt Plenipotentiariussának is lenni, bizodalmason kérem [...]" stb. - írta levelében.

66 Véleményünk szerint ebben az esetben nem állandó címről, vagy hivatali rangról van szó, hanem ezt a kifejezést eredeti alapértelmében használták, s azt kívánták vele kifejezni, hogy Bittó József rendelkezik azzal a hatáskörrel, hogy ügyüket elintézze. Mind Biró János, mind Jaklin György alázatos kéréssel fordultak Bittó Józsefhez, s azt remélték, hogy a javukra dönt. E hízelgő megszólítással arra kívántak utalni, hogy Bittó Józsefnek hatalmában áll ezeket az ügyeket elintézni, s nem szükséges közvetlenül a grófhoz fordulni, s mintegy sugallták, megelőlegezték a számukra kedvező döntést. Csak jóval később van arra példa, hogy valakit plenipotentiariussá neveztek ki abban az értelemben, hogy egy vagy több uradalom felett minden gazdasági ügyben széleskörű teljhatalommal rendelkezett. Sokkal gyakoribb az, hogy valaki egy bizonyos ügyben, vagy egy bizonyos szűkebb területen kap meghatározott feladattal plenpotentiariusi felhatalmazást. Ilyen volt 1754 előtt Balogh Ferenc felhatalmazása, amely csupán a két gróf, Esterházy József és Ferenc közös ügyeire korlátozódott. 7 Vagy ilyen felhatalmazást kapott az uradalmi fiskális 1757-ben, hogy gróf Esterházy Ferencet, illetve a prefektust, Thanhoffer Józsefet képviselje a megyegyüléseken.

6 Bittó József esetében nincs semmi olyan utalás arra vonatkozóan, hogy valamely ügyben kapott volna ilyen teljhatalmat, vagy akár azt az alája tartozó uradalomban, vagy uradalmakban teljes körben gyakorolta volna, bár igaz, hogy kezdettől fogva széleskörű önállóságot élvezett munkájában, amely a gróf bizalmából fakadt. GEKM ltsz.: 75.106.9. 65 GEKM ltsz.: 75.104.5. 66 GEKM ltsz.: 75.117.2. 67 Dobóczky Ádám levele Bittó Józsefnek, Nyék, 1754. november 18. GEKM ltsz.: 75.110.7. 68 "Über die mir von Ihro Hoch Gräfflichen Gnaden zugekommene Notanda ad deliberandum ist diese meine, jedoch ohnmassgebliche Meynung." 23. pont. GEKM ltsz.: 63.10.4.73. Lásd a Függelékben.