László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)
LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugodi Esterházy uradalom gazdasági szervezete a 18. század első felében
egymás közötti pénzbeni kiegyenlítésének azonban nyílván megvolt az értelme és jelentősége. Gróf Esterházy Ferenc csak így tudta figyelemmel kísérni, hogy az egyes uradalmak mekkora hasznot termelnek, mekkora bevételekkel rendelkeznek, és ezeket mekkora kiadások terhelik. Az uradalmak egységes, összesített pénzügyi kezeléséhez egy központi könyvelésre is szükség lett volna. De Dobóczky Ádámnak ez a zsörtölődése egyben azt is mutatja, hogy gróf Esterházy Ferenc ekkoriban önállóan rendelkezett nemcsak a pápa-ugodi és a devecseri, de a semptei uradalom fölött is. Pápán a számtartó az 1730-as és 1740-es években Ernest József volt. Annyi biztos, hogy 1737-ben már ő volt hivatalban, mivel ebben az évben építtette s a saját költségén a teszéri templomot, de az 1748. március 7-én, Teszéren tartott Canonica Visitatio jegyzőkönyvében már úgy említik, mint aki nincs az élők sorában. 33 Utódáról, Nagy István számtartóról először 1746. június 19-ről van adatunk. 34 Tehát Ernest Józsefet valamikor ezen időpont előtt váltotta fel Nagy István a pápai számtartói hivatalban, amelyet feltehetően 1761-ig viselt, amely évben Krausz János lett a pápai számtartó. 35 Azt nem tudjuk, hogy ez a Nagy István számtartó, azonos-e azzal a Nagy Istvánnak, akivel 1761ben mint pápai tiszttartóval találkozunk. Devecserben külön számtartóság működött, amely számadásait közvetlenül küldte fel Szempere az exactornak, azaz a számvevőnek, s a befolyt pénzekről közvetlenül számolt el Esterházy Ferencnek, az adatokból az tűnik ki, hogy efölött a pápai tiszttartó nem rendelkezett. Ebben az időben Devecserben Horovics, vagy Herovics Mihály volt a számtartó. 36 Az uradalom tisztjei közül még a kasznárnak kellett rendszeresen számadásokat készítenie a felügyeletére bízott terményekről. A kasznár nem csupán a gabonáért és egyéb terményekért, valamint az állatállományért volt felelős, de ő végezte a borokkal kapcsolatos teendőket is. O látta el kézjegyével 1756-ban a pápai belső város kocsmáiban kimért borok kimutatását, 37 s külön számadásokat készített a borokról gróf Esterházy Ferenc számára. 38 A pápai kasznár Csiba Ferenc volt, akiről legkorábban 1744-ből, majd 1749-ből és 1756-ból van adatunk. 39 Hosszú időn át látta el a kasznári feladatokat annak ellenére, hogy munkájával kapcsolatban számos kifogás merült fel. Eves és negyedéves számadásait szinte soha nem készítette el időben, hiába voltak a gróf sürgető levelei. Ifjú 33 RAJCZI 1980. 138. Gróf Esterházy Ferenc levele bittó Józsefhez. Pozsony, 1746. június 19. GEKM ltsz.: 75.102.13. „Tiszti tudósítás a' Számtartóságbéli régi Restanziák iránt" Az 1818. február 13-án kelt dokumentum 1761ig visszamenőleg veszi számba az egyes számtartók alatt keletkezett restanciákat, s így ebből egyértelműen kiderül az egyes számtartók hivatali ideje. Eszerint Krausz János 1761-től 1775-ig volt számtartó. Az Esterházy család pápai levéltára P:U:D: Vegyes 47. GEKM ltsz.: 63.10.4.1. 36 Az 1742. január !6-án kelt jegyzék, amely a hadisegély fizetésére kötelezett devecseri uradalmi tisztviselők, honoráciorok. kereskedők stb. neveit tartalmazza. VERESS D. 1996. 100. 37 "A" 1756 Pápán Belső Városban lévő Korcsoma Könyvei" GEKM ltsz.: 63.11.1. 18 Gróf Esterházy Ferenc 1739. augusztus 5-én kelt, s Bittó Józsefnek írt levelében észrevétleket fűz a kasznárnak a borokról készült számadásához. GEKM ltsz.: 75.95.10. 39 Dobóczky László levele Bittó Józsefhez, 1744. Június 10-én. GEKM ltsz.: 75.100.20.; Gróf Esterházy Ferenc 1749. október 13-án kelt levele Bittó Józsefhez: „Az hordók, és abroncsokrúl való Quietantiákat a' Semptei Tiszttartó hogy nékem megküldgye, már vagyon parancsolattya; a' mellyeket is én Kgdnek meg fogok küldeni, és a' Semptei Számtartóságbúi az abroncs, és hordók árra /: a' mellyet hogy az ott-való Kasznár Csiba Ferencz vegyen specificatioba, és ezen specificatiot az Abroncs, és hordók iránt való contra-quietanfiákkal együtt nékem küldgye meg, hagyja meg Kgd néki :/ meg fog fizetődni." GEKM ltsz.: 75.105.12. Fülöp Éva Mária Csiba Ferencet tévesen semptei kasznárnak tartotta. FÜLÖP 1994. 244. De a fent idézett pápai kocsma könyv, és ez a levélrészlet is bizonyítja, hogy Csiba Ferenc Pápán volt kasznár.