László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)
LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugodi Esterházy uradalom gazdasági szervezete a 18. század első felében
Az újjáépítés korszaka 1731-1749 „...mert méltó és szükséges is, hogy az Dominium azon legyen, hogy az szegénység megtartassék, és amiben lehet, sublevaliassék" 12 A pápa-ugodi és devecseri valamint a semptei uradalom rendbe tétele, felmérése, a jobbágyok szolgáltatásainak pontos és egységes meghatározása, a gazdasági irányítás szervezetének kiépítése gróf Esterházy Ferenc nevéhez fűződik. A két testvér, gróf Esterházy József és Ferenc az 1721-ben átvett dunántúli birtokokat meglehetősen vigasztalan és siralmas állapotban találta, a hosszú török megszállás után a Rákóczi-féle szabadságharc küzdelmei sem kedveztek a békés építő munkának. Az egyes uradalmak egykori központjai már egyáltalán nem, vagy csak alig voltak alkalmasak arra, hogy betöltsék szerepüket. A várbirtokok régi szervezete amúgy is korszerűtlenné vált és átalakult. Ugod vára a törvénytelen idők óta már csak rom, a gesztesi vár elhagyatott és alkalmatlan az ott tartózkodásra, 13 s a devecseri vár épületeit is inkább csak raktárnak használták. 14 Ugod megszűnt uradalmi központ lenni, s az egykor ide tartozó, jórészt a török által felégetett, puszta falvakat az uradalom újjászervezése során a pápai dominiumhoz csatolták, várát már nem építették újjá, pusztulni hagyták. Gesztes vára is végleg elveszítette gazdasági központ szerepét, amelyet fokozatosan Csákvár vett át. A pápai vár viszonylag jó és lakható állapotban volt, de híján minden főúri kényelemnek és fényűzésnek. Szükségesnek mutatkozott tehát felújítása, s a kor követelményeinek, s a reprezentációs céloknak is megfelelő átalakítása. A vár, melynek már katonai szerepe nem volt, nem csupán a grófnak kel lelt, hogy kényelmes szállást nyújtson, ha birtokai ügyében Pápán járt, de egyúttal az uradalom igazgatási központjaként is fontos szerepet töltött be. A várban lakott a tiszttartó, itt volt a kasznár és a porkoláb szállása, s itt kaptak helyet a gazdasági irányítás irodái is, mint az egyre több embert foglalkoztató számtartóság. 15 Azóta, hogy a gróf jövedelmeit nem csupán a jobbágyok szolgáltatásaira kívánta alapozni, s egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a saját kezelésben lévő földeken a majorsági gazdálkodásra, az uradalom irányítása egyre nagyobb és jól szervezett adminisztrációt kívánt meg. Már az 1720-as évek végén megkezdődtek várban a felújítási és átalakítási munkálatok, amelyekről Pongrácz Gáspár pápai plébános is megemlékezett 1737-ben kiadott latin nyelvű munkájában: „[...] ezt a várat, mivel egykor erősségűi, és inkább a szüksé12 Gróf Esterházy Ferenc levele Bittó Józsefhez, Pozsony, 1740. május 5. GEKM ltsz.: 75.96.21. 13 Birtokbaiktatási oklevél GEKM ltsz.: 76.45.1. 14 VERESS D. 1996.90. 15 Vö. Gróf Esterházy Ferenc leveleit Bittó Józsefhez. 1745. augusztus 15. GEKM ltsz.: 75.101.23.: 1745. augusztus 21. GEKM ltsz.: 75.101.25. Thanhoffer József pápai prefektus feljegyzése a folyamatban lévő ügyekről, amely az ..Über die mir von Ihm Hoch Graffliehen Gnaden zugekommene Notanda ad delibernadum ist diese meine, jedoch ohnmassgebliche Meynung" címet viseli. Ebben az iratban az 1. pont a prefektus illetve a prfeketusi hivatal esetleges áthelyezésével foglalkozik. Ezt az ügyet ifjú gróf Esterházy Ferenc azzal zárta le, hogy „a prefektusnek a várban már van megfelelő lakása" így nem szükséges más épületet keresni. GEKM ltsz.: 63.10.4.73.
