László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugodi Esterházy uradalom gazdasági szervezete a 18. század első felében

ben Nyitra vármegyében fekvő semptei uradalom esetében is, amely közvetlen atyai örökségként illette őket. I. József még 1709-ben foszotta meg gróf Esterházy Antalt öszszes birtokaitól, de azokat csak utódja, I. Lipót adományozta 1719. november 6-án a két ifjabb testvérnek, a hivatalos birtokba iktatás pedig 1721-ben történt meg." Az uradalmakat gróf Esterházy József és Ferenc, minden bizonnyal királyi jóváhagyással, már a hivatalos adományozás előtt használatba vették, s I. Lipót tulajdonképpen ezt az állapotot szentesítette, mint az oklevél írja, helyrehozva azt, amit elődje, I. József elmulasztott. Ily módon megtörtént az atyai örökség ismételt egyesítése, s annak részbeni, illetve teljes megosztására a testvérek között hamarosan, még az 1720-as évek legvégén sor került. Az egyesített pápa-ugodi, valamint a külön kezelt devecseri uradalom teljes egészében gróf Esterházy Ferenc birtokába jutott, míg a gesztesi és a semptei uradalom felosztásra került. A gesztesi uradalomból az Esterházy Ferencnek jutott részt a pápa-ugodi dominiumhoz csatolták, míg a semptei részuradalmat ugyanezen a néven Szempc központtal kormányozták. Gróf Esterházy József birtokába tulajdonképpen csak a gesztesi és a semptei uradalmak egy része került, s ez utóbbit Cseklész és Szered központtal további két dominiumra osztották. Gróf Esterházy József birtokolta még a tatai uradalmat, amit azonban 1727-ben 343 524 forintért úgy vásárolt.

3 A birtokok megosztása a két testvér között feltűnő aránytalanságot mutat, különösen mivel az elsősorban az idősebb fiú, Esterházy József számára volt hátrányos, ami az Esterházy családon belüli öröklési gyakorlatot figyelembe véve szokatlan. Esetleg megkockáztatható az az óvatos feltételezés, hogy a tatai uradalmat gróf Esterházy József részben vagy egészen azon összegen vásárolta, amit öccsétől kapott, a pápa-ugodi és a devecseri uradalmak felének megváltási áraként. Konkrét bizonyítékunk erre nincsen, csupán az időbeli egybeesés, valamint az teszi ezt elképzelhetővé, hogy ezzel a fent említett aránytalan birtokmegosztásra magyarázatot kapnánk. Az elszórt adatokból ugyanis úgy tűnik, hogy az 1720-as évek végétől szűnt meg az uradalmak közös birtoklása, s ettől kezdve mind gróf Esterházy József, mind gróf Esterházy Ferenc önállóan rendelkezett elkülönített uradalmai fölött. Gróf Esterházy József 1729-ben adta ki instructióját a semptei, a tatai és gesztesi uradalmak gazdasági rendszeréről.

4 1731-ben fogalmazta meg végrendeletét,

5 amely ugyancsak azt feltételezi, hogy azon birtokok, amelyekről rendelkezett, átmentek kizárólagos tulajdonába. Lakatlan, elpusztult falvainak újratelepítését pedig 1733-ban kezdte meg. Mindkét testvér dominiumaiban ugyancsak az 1730-as években indultak meg a felmérések, készültek a kataszterek.

7 Gróf Esterházy Ferenc 1735. december 8-án készítette el végrendeletét, amelyben a pápa-ugodi, valamint a devecseri uradalmakból elsőszülött fia számára majorátust létesí2 A birtokbaiktató levél hiteles másolata, GEKM ltsz.: 76.45.1. 3 FÜLÖP 1983. 311. 4 FÜLÖP 1983. 316-324. 5 FÜLÖP 1994. 234. h SZABAD 1957; FÜLÖP 1983. 312. 7 A pápa-ugodi uradalomban 1735-ben kezdődtek meg a télmérések, amelyeket Maynzeck Henrik mérnök végzett. Vö. FÜLÖP 1994 241. és 37. sz.. jegyzet. Gróf Esterházy Ferene 1738. augusztus 1 1-én Pozsonyban kelt levelében, amelyet Bittó Józsefhez írt. arra utasítja a tiszttartót, hogy az „ingenier"-nek adjon munkál, hogy „eontinuallya az Jószágban az méréseket, [...]", GEKM ltsz.: 75.94.9. Esterházynak egy másik levelében arra is van utalás, hogy ezek a mérési munkák a semptei uradalomban is folytak. 1739. november 26. Pozsony, GEKM ltsz.: 75.95.8. 5 S