László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

TÓTH G. PÉTER: Emberevők - Törökverők. A magyarokról kialakított sztereotip képek és a vég vidéki lakomák kérdése

ran kapcsolta össze.

35 A reformáció „felforgató tanainak" elterjedése, a parasztlázadások vad, kegyetlen világa ezt az érzést csak felerősítette. Dózsa parasztlázadása a kortárs magyarországi humanista értelmiségiek szemében a Szaturnusz, Mars, Jupiter együttállásának következményeként robbant ki, melynek hatására isteni büntetésként zúdult a kezdetben a kereszténység védelmében fegyvert fogó paraszti sereg a bűntől megfertőződött nemesség nyakába.

36 Törökverők A végítélet-beteljesítö szerepkörből a kereszténység védelmezői szerepkörben való bemutatkozásra már azonban már a 13. században módja nyílt a magyaroknak. A tatárjárás következtében ugyanis nagy veszélyben voltak a keresztény értékek az ekkor már európai törzsterületnek számító Magyarországon. Később a törökök tartós balkáni megjelenése miatt került Magyarország az európai közvélemény érdeklődésének középpontjába.

37 A 14. század második felében - amikor a százéves háború borzalmaitól szenvedő francia területeken megszaporodtak a rablókompániák és gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné és kormányozhatatlanná váltak a francia király birtokai - merült fel az a gondolat, hogy a harcias kompániák fölös energiáit a török elleni küzdelemben kellene levezetni, mellyel egyúttal Magyarországot is megsegítenék szorongatott helyzetében. A terv kiötlői azonban nem számoltak azzal a ténnyel, hogy a brigantik szándékuk ellenére nem vonulnak a bizonytalan és veszélyes helynek tartott Magyarországra, melyről Jean Froissart krónikája (1370-1400) szerint így vélekedtek: „nem mennek olyan messzire harcolni; néhány társuk ugyanis jól ismeri Magyarországot, márpedig ezek azt mondják, hogy az az ország igen nagy szorultságban vagyon. Soha nem keverednének ki ott a harcból, rút halállal halnának mind. Ez úgy elrettentette őket, hogy nem akarózott odamenniük. " A 16. században Sir Thomas More a Dialogue of Comfort against Tribulation (1534) című munkájában Magyarországot a „kereszténység nagyon biztonságos kulcsának" nevezte.

39 Andrew Boorde (1537) a magyarok kemény törökellenes harcait tartotta említésre méltónak.

40 A végvidékekről érkező hírek azonban a biztonságos brit szigeteken élőket is nagymértékben nyugtalanították. A félelem enyhítésére és a végvidék népeinek megsegítésére a canterbury érsek által fogalmazott ima (1566) hetente háromszor hangzott el „azoknak a keresztényeknek a megmaradásáért, akiknek országait a török • Aby Warburg. Pogány-antikjóslás Luther korából. Fordította Adainik Lajos. (Budapest: Helikon, 1986) 22-38. •

6 Taurinus (Stieröxel) Stephan, Stauromachia id est cruciatorum servile bellum, quod anno ab orbe redempto sesquimillesimum quartodecima et Pannoniam et collimitaneas provincias valde miserabiliter depopulaverat. In quinque libros summaiim digestion. Singrenius. (Vindobonae [Bées], 1519) [Fővárosi Szabó H. Kvt. B 941/204.] I. könyv; Geréb László, A magyar parasztháborúk irodalma 1437-1514. Összeállította, a jegyzeteket írta és a szövegeket fordította Geréb László, a bevezetőt írta Székely György. (Budapest: Hungária Kiadó, 1950). 17 Csernus, A középkori francia nyelvű történetírás, 154. ,K Csernus, A középkori francia nyelvű történetírás, 158. Kulcsár Zsuzsanna fordítása. Sir Thomas More. A dialogue of confort against tribiilacion. (London: Richardi Totteli. 1553). A dialogue of comfort against tribulation; ed. Leland Miles. (Bloomington-London: Indiana University Press, 1966) idézi Gömöri György, „Magyarok angol szemmel a 16-18. században." História 9. (1987) 1: 9. 40 Andrew Boorde, The boke for to Lerne a man to be uyse in buyldyng of his howsefor the helth of his soule, and body, etc. (London: Robert Wycr, 1540?).