László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

VARGA ÉVA TERÉZ: Az utolsó bába Gecsén. Adalékok az utolsó bábanemzedék történetéhez Bella Józsefné Vasvári Zsófia bába (1907-1996) tevékenységén keresztül

voshoz irányította a panaszkodót. Női bajokkal Pápára a Kolbe doktorhoz küldte, nem egyszer el is kísérte a betegeket. Nagy ritkán az is előfordult, hogy hívták halottat rendbe tenni. A halva született csecsemőhöz először orvost hívott, csak utána engedte eltemetni. Ilyenkor nem szoktak temetést tartani. Ha az orvos elment, belelték valami kis ládikóba, dobozba és valamelyik családtag beásta a temetőben egyik régebben elhalt közeli hozzátartozó sírjába. Mint látjuk, a kereszteletlenül elhalt csecsemővel szokásban lévő cselekves"' meg fennmaradt, de a hozzá kapcsolódó hiedelmek már elmosódtak. Más volt a helyzet, ha a gyerek gyengén, de élve született. Arra nincs adat, hogy a bába megkeresztelte volna. Természetesen, azonnal orvost hívtak hozzá. Ha ennek ellenére sem maradt meg, az élve született gyermeknek már kijárt a rendes temetés. Bella Józsefnét a második világháború után, 1948. június 26-án a község elöljárósága, majd 28-án Pápa megyei város igazoló bizottsága is határozatában igazoltnak nyilvánította,

24 így az állam továbbra is igényt tartott a szolgálataira. 1949. november 26-án a falu jegyzője előtt felesküdött a Magyar Népköztársaságra.

25 1950. október 23-án kelt megbízólevele arról tanúskodik, hogy képviselőként a Községi Tanács munkájába is bekapcsolódott.

26 1954. szeptember 8-án kelt megbízólevele működése mellett, arra is bizonyság, hogy: „Szolgálatát jól látja el."

27 Az ötvenes években egyre többen mentek kórházba szülni. Bella Józsefné 1965-ig volt állományban.-8 Az utolsó években a védőnővel együtt mindig meglátogatták a kórházból hazaért babát és anyját. Később is látogatták a gyerekeket. Beteg gyerekek esetében még később is sokan kérték a tanácsát. Amíg dolgozott, a körzeti orvos mellé is be szokott ülni a rendelésekre. Sokan ezt nem is vették jó néven. A kórházi szülések idejében már próbálta megkeresni a helyét, valamit tenni akart. 1965-ös nyugdíjazása után már otthon maradt, de sokáig felkeresték még az emberek tanácsokért. 1966-ban elvesztette férjét, majd 1974-ben úgy döntött, hogy szociális otthonba vonul. El is ment a Tahi Szociális Otthonba, de nem bírta ott ki, hamarosan haza költözött.

29 1985-ben egyetlen fiát is elvesztette

30

, aki már korábban is súlyos cukorbeteg volt, végül mégis a szívinfarktus végzett vele. Hazatérte után kint szokott üldögélni a teraszon, nézelődni, beszélgetni az arra járókkal. Aztán átesett egy súlyos mellműtéten is, de szerencsére nem volt rosszindulatú az elváltozás. Szép időt megért 1996-ban halt meg 89 éves korában. 23 Farkas I.- Székely M.: 1990. 96-97. 24 NA 2003. 18.1., NA 2003.19.1. S

NA 2003.12.1. 26 NA 2003.21.1. 27 NA 2003.17.1. 2!!

NA 2003.22.1., NA 2003.23.1. A Gecsei Evangélikus Egyházközség Születettek Anyakönyve szerint 1965ben egy kislu'i helyben született, feltehetőleg BJ.-né segédletével. 29 NA 2003.25.1 ..NA 2003.26.1. 30 NA 2003.24.1.