László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

NAGY ISTVÁN: A pápai ütközet 1809. június 12-én

ACTA MUSEI PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 8 - 2003 NAGY ISTVÁN A PÁPAI ÜTKÖZET 1809. JÚNIUS 12-ÉN 1. Előzmények Magyarország területén a török kiűzését és a Rákóczi-szabadságharcot követő száz évben nem folyt háború.

1 Az ország fejlődését nem vetette vissza dúlás, fosztogatás, erőszak. A francia forradalom kitörését követő háborúkban viszont a hadszíntér egyre közelebb került Magyarországhoz. Az Osztrák Császárság

2 hadseregei folyamatosan szenvedték el vereségeiket a francia csapatoktól, és sorra vesztették el német és itáliai területeiket, és ezzel együtt a politikai befolyást. Az 1797-es campoformiói, az 1801-es lunéville-i, és az 1805-ös pozsonyi békékben

3 foglalt területi veszteségek miatt az Osztrák Császárság nagyhatalmi státusza megszűnt, saját területén kívül semmiféle befolyása nem volt a politikai életre. A nagyhatalmi státusz visszaszerzésének céljával Stadion gróf államminiszter, és Metternich párizsi követ ösztönzésére 1809. április 10-én Ferenc császár nevében Károly főherceg, az osztrák csapatok főparancsnoka hadat üzent a francia császárnak.

4 A háború mindhárom hadszíntéren az osztrák fegyverek sikerével indult (április 23.: Regensburg elfoglalása, április 16.: Sacile, április 19.: Raszyn),

5 de Napoleon

6 személyes beavatkozása megfordította a hadiszerencsét, és a franciák ellentámadási indítottak.

7 A dunai had1 Az 1737-39-es és az 1788-90-es török háborúban a Határőrvidék egyes részein, valamint a Bánátban kisebb portyázások voltak, de ezek nem tekinthetőek összefüggő harccselekménynek. Egyedül az 1788-as bánáti hadjáratban állt szemben egymással két hadseregszintü ellenség, de a hadjáratban nem történt komoly összecsapás, " Az Osztrák Császárság haderejét (tekintet nélkül a csapatok nemzetiségére) osztráknak nevezem, a magyar elnevezés külön megjegyzés nélkül a magyar nemesi felkelő csapatokra vonatkozik. " A békékhez lásd: Tulard 98.; 166-167. és 215-216. A pozsonyi békéhez: Nagy 70. 4 Az 1809-es háborút ötödik koalíciós háborúnak nevezzük. Közvetlen koalíciót az Osztrák Császárság és az Anglia kötött. A megegyezés értelmében a koalíciós felek katonailag nem terveztek együttműködést, Anglia csupán anyagilag támogatta az osztrákokat. Ezidőben Spanyolország és Portugália viselt hadat Franciaország ellen. Ezekkel az országokkal szemben Napoleon a területileg jócskán megnövelt Francia Császárságon kívül számíthatott a Rajnai Szövetség, az Itáliai Királyság és a Nápolyi Királyság és a Varsói Hercegség haderejére. Napoleon Oroszországgal 1808 novemberében Erfurtban katonai szövetségre lépett, amely kötelezte Sándor cárt az osztrákok elleni hadba lépésre. Az orosz segítség még így is kétségesnek látszott, és csak az első osztrák vereségek hatására, május 6-án (egyes források szerint 5-én) történt meg az orosz hadüzenet. • Mayerhoffer 192. 0 Napoleon nevének írásmódjában a nemzetközi szakirodalom által leginkább használt Napóleon formát követem, ehhez igazodom. 7 Rothenberg 1982 36.