László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

HERMANN ISTVÁN: Pápai bírók a XVII. században. Adalékok a XVII. századi Pápa városi archontológiához

Kádártai Szabó György pápai főbíró: (1611 k.-l693 után) 1641-ben lett szabó mester. (OSzKK Fol. Hung. 2608. 60r.) 1648-ban városi esküdt volt. (MOL E 153 AP 34. cs. 258. fasc. poss. Pápa f. 25., Uo. f. 5., Uo. f. 7.) 1650-ben elöljárónak választották a pápai reformátusok. (Lgy. 29. regesztája: Liszkay, 1875. 18-19. p. 29.) Inasa felszabadult. (OSzKK Fol. Hung. 2608. 197v.) 1652-ben városi esküdt. (MOL P. 1216. Esterházy es. lt., Dominium Pápa, 23. es. c. LX. No. 325. 57-58.

p.) 1653-ben pápai szenátor, úriszéki bírótárs. (Protocollum 2. 17v., 20r.) 1654-ben inasa felszabadult. (OSzKK Fol. Hung. 2608. 198r.) 1658-60. szabó céhmester volt. (OSzKK Fol. Hung. 2608. 200r-201r.) 1660. április 27-én pápai főbíró (MOL P 125 Esterházy cs. Hitbizományi levéltára cs. 700. n. 11. Esterházy Pál nádor iratai, 144. köteg. 11 364.) Június 14-én az úriszéki ítélkezés alkalmával pápai főbíróként bírótárs. (Protocollum 2. 78r.)

72 Ugyanebben az évben pápai esküdt. [Nyilván az előző évi ciklus esküdtje volt.] (Varga, 1958. 610. p. 331.) Mint szabó céhmester Esterházy Pálnál kieszközölte, a pápai szabó céh articulusok megújítását. (MOL C 25 54. cs. Helytartótanácsi lt. Acta mechanica 1/9., OSzKK Fol. Hung. 2608. 78r.) 1661. április 7-én úriszéki bírótárs volt, mint pápai főbíró. (Protocollum 2. 84v.) ő volt az egyik szabó céhmester. (OSzKK Fol. Hung. 2608. 22r.) 1662-ben szabó mester, Esterházy Ferencnél elérte a szabó céharticulusok ismételt megújítását. (MOL C 25 54. cs. Helytartótanácsi lt. Acta mechanica 1/9.) 1663-ban pápai szenátorok és esküdtek között szerepel. (VaML. XXXII. I. Vegyes letétek Pápa mezőváros.) 1666-68. szabó céhmester volt. (OSzKK Fol. Hung. 2608. 80r-81v.) 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvést követő pápai tanúvallatáskor, Kádártai máskép Szabó Györgyöt, kb. 60 évesnek mondja magát. (Ráth, 1863-65. 321. p.) 1676-ban pápai esküdt. (MOL P 681 Thaly cs. lt. 1676. IX. 3. f. 1-2.) 1678. április 15. ház értékbecslése alkalmával pápai főbíró. (Mol P 1216 Esterházy család pápai lt, 33. cs. No. 164. f. 1.) 1685-ben pápai esküdt. (Lgy. 102. regesztája: Liszkay, 1875. 47. p. 102.) 1693-ban pápai esküdt. (Gyurikovits f. 254.) Kápolnai Szabó Balázs pápai főbíró: 1623-ban tanácsbeli főembernek nevezték. (Protocollum 1. 57v.) 1624-ben Hencz Imrével együtt megverték a földesúr szabadosát. (Protocollum 1. 43v-44r.) 1625-27. szabó céhmester volt. (OSzKK Fol. Hung. 2608. 24v.) 1628. május 12-én pápai főbíró (VeML. IV. 1/g/bb. 439. fasc. A. N-. 14.) augusztus 20-án megkapta a szabó céh ifjú mestereitől a rókabőröket. (OSzKK Fol. Hung. 2608. 24v.) Október 28-án a város hatósága Varga, 1958. 610 szerint Hencz Imre volt az akkori pápai főbíró. Azonban az eredeti kéziratban a következő adatok szerepelnek a vármegyei és városi nemesség felsorolása után: ,.Item Judice Primario Oppidi Papa " ,. Emerici Hencz..." Protocollum 2. 78v. A margóra pedig 'Georgio Kadartaj' név van kiírva az 'Oppidi Papa " „' sorában. Véleményem szerint az idézőjel azért került a bírói titulus után. mert kifelejtették Kádártai György nevét, utólag észrevették és így pótolták. Az adat jól egybecseng Kádártai György más azévi bíró említésével is.