László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
ILON GÁBOR: Pápa alapterülete és területi növekedése. Az Árpád-kortól a 18. századig
pád-kor első felében egyutcás település (a Tapolcával párhuzamosan futó későbbi Fő u. nyomvonalán) a korszak végére egy utcakeresztes alaprajzú településsé (vagy településhalmazzá) alakult (2. ábra). Az utak melletti beépítettség sűrűségére vonatkozóan azonban sajnos még nincsenek értékelhető adataink. Ezért természetesen a település kiterjedésére és nagyságára sem lehetséges - véleményem szerint - felelősséggel következtetni. Abban mindenki egyetért, hogy a váralja településtől délre helyezkedhetett el Zsemlér. Központját az MRT munkatársai 1 a Szt. Anna templom környékére valószínűsítették. Késő középkori-újkori temetőjét hosszabb ideje építkezésekkel pusztítják. 14 Haris A. 15 az Árpád-kori falut a várostól délre, a Tapolca mellett feltételezi, de nem ahogy arra Kubinyi A. 16 óvatosan utal - a Gyimóti úttól északra. A 15. századra azonban - Haris A. szerint - ugyanezen néven kialakul az L-alaprajzú Zsemlér is, közepén a Szt. Anna templommal, keleten két kúriával és összesen 24 jobbágytelekkei. Elképzelése szerint Zsemlérbe a 15. századra olvadt volna be Udvarsoka. Utóbbi lakosai talán tovább is használják régi temetőjüket 17 , amelynek nyomait a Jókai u. 88. és 108. közötti területen sejthetjük. Ez a terület a Gyimóti úttól északra található. E temető topográfiai helyzete mindenesetre arra utal, hogy a késő középkorban az erődített városba bevezető út csak a Jókai u. nyomvonalától nyugatra kereshető. Ezt megerősíteni látszanak az 1597. évi ostromot leíró források adatai a veszprémi kaput illetően 18 , illetve a később idézendő 18. századi térképek sáncmegszakadási helyei a déli oldalon. Udvarsoka fekvését Kubinyi A. nem határozta meg, csak azt feltételezte, hogy a korai pápai területből vált ki és Zsemlér szomszédságában volt. 19 Haris A. - Kubinyi Andrással ellentétben 20 az Udvarsoka = Ozorsuka egyeztetést valószínűsítette. E falu (falvak?) helyét a bakonybéli apátság birtokaitól {Agyaglik) északra és a Tapolca mellékén feltételezte. Zsemléit később külvárosként. Alsó Pápa néven említik. A Pápának nevezett váralja településtől és a Kéttornyúlak felől a váraljára beérkező úttól délre, a délről (Veszprém felől) érkező főúttól nyugatra és Zsemléitől északra telepítik Pápa hospeseit. Meglétükre 1339-ben történik utalás. 21 Lakóhelyük Haris A." szerint a mai városszerkezetben a Fő tértől délre (Szt. László és további három utca) figyelhető meg. Ezt a vélekedést azonban Kubinyi A. 2j tagadja. Haris A. 24 elképzelése szerint Pápa váralja településétől nyugatra, a mai ferences templom térségében volt Bellérszeg. Ezzel ellentétben az MRT szerzői 25 a falut a 13 MRT 61/16. 202-203. • • 'Tlon (1995)61/16. 121. 15 Haris (1994) 46-48. K, Kubinyi(1994)82. l7 lIon (1995) 61/37. 122., Ilon (1996)306. 5. ábra '"Pálffy (1997) 129., 134-135. Okmánytár No. 22., No. 23. '''Kubinyi (1994)83. 2 "Haris (1994) 44., 46., Kubinyi (1994) 83. 2l Kubinyi (1994) 81. 22 Haris (1994) 52-56. "Kubinyi (1994)96. 24 Haris (1994)48-51.
