László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

HERMANN ISTVÁN: Pápai bírók a XVII. században. Adalékok a XVII. századi Pápa városi archontológiához

Mindezeket a kérdéseket csak újabb hiteles, az évkoron belüli bíróviselést pontosító adatok előkerülése után lehet biztosabban eldönteni/ Az ismert 67 évben 38 személy töltötte be a bírói tisztet, vagyis átlagban alig kevesebb, mint két évet töltött tisztségében egy-egy személy: 1 évig 23 fő 2 évig 8 fő 3 évig 2 fő 4 évig 2 fő 5 évig 1 fő 6 évig 1 fő 8 évig 1 fő összesen: 38 fő viselte a bírói tisztet. Leghosszabb ideig, nyolc évig Hencz Imre volt — kisebb nagyobb megszakításokkal — pápai bíró. Egymásután legtöbbször Bors Takács János választották meg, három alkalommal. Őt követi két egymást követő évben Hencz Imre és Rauser Gergely. Ha a pápai bírók társadalmi állását vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a túlnyomó többségük céhbéli iparos volt. Mindössze öten voltak nemesemberek, akik összesen nyolc évig töltötték be a bírói tisztet.'

6 Ismereteink szerint az 1638/39-es év után nem viselte nemesember a pápai bírói hivatalt."'

7 A 33 nem nemes bíróból 17 személyről lehet kimutatni, hogy szabó volt a foglalkozása, legtöbbjük többször viselte a céhmesteri tisztet és a szabócéh aktív tagja volt. További két személyt a neve alapján lehet a szabók közé sorolni, egynek pedig bizonyos a szabó származása, bár nemes Hegyi Istvánról nem tudom kimutatni, hogy ismerte, vagy gyakorolta volna apja mesterségét. Eszerint a nem nemesi származású, XVII. században ismert pápai bírók több mint 60 %-a szabómester volt/

8 A fennmaradó 11 főből elsősorban a neve alapján két-két szűcsöt és szíjgyártót, egy-egy csizmadiát, takácsot, csapót, szappanfőzőt, kovácsot, mészárost és molnárt lehet kimutatni, azaz további tízegy iparost, céhes mestert találunk a pápai bírók között. Vagyis az ismert városbírók 86,8 %-a céhbeli iparos volt. A fennmaradó bírók közül a nemesemberek Rauser Gergely, Bús Imre, Hegyi István/

9 a város földesuraival közeli, valószínűleg familiáris viszonyban j5 Vö: Dominkovits Péter hasonló bíró viselési problémákra mutatott rá a lényegesen jobb forrásadottságú Győr városa esetében. Dominkovits, 2001. 9-10. p. 36 Közülük nemes Kozma György szabó mester, céhmester volt. tehát társadalmi állását tekintve iparos. Sándor György és Hegyi István is elsőgenerációs nemesember volt. Hegyi István apja. Hegyi Szabó Bálint szintén szabómester volt. MOL Esterházy es. lt., Dominium Pápa. P. 1216. 23. cs. c. LX.No. 325. 49-52. p. 37 A magyar városi közigazgatásban általában élesen elkülönült egymástól a nemesi és a polgári igazgatás. Vö. Ember, 1946. 555. p., 569. p. 38 Csór Gergelyről nem tudjuk pozitív adatokkal igazolni szabó foglalkozását, de közvetett adatok alapján ez is valószínűsíthető. A família egyik tagja 1579-ben ..Pauli Chor aliter Szabó dicti ciues Papensi.** Mol R 314 városok iratai. 16. cs. Pápa város 1569. f. 1.. illetve a mesterkönyv tanúsága szerint 161 l-ben Csór Szabó Ferenc szabómester volt Pápán. 39 Szülei háza a mai Deák Ferenc és az akkor Kis utcának nevezett Márton István utcák kereszteződésében állt. Haris. 1998. 356. p.