László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

TÓTH PÉTER: A lázadók teste és az árulók büntetése. A pápai vallon zsoldosok kivégzése és a megtorlás hóhértechnológiájának kultúrtörténeti emlékei

léssel sújtsa, a nelyet azok a gonosztevők megérdemeltek volna. " (Kolosváry Sándor és Óváry Kelemen fordítása)

1

'

1 7.3. A pribékség vagy törökösség Ezek a törvények "Némelyek a kereszténység ellenére a törököknek fegyvereket és hadiszereket, meg egyéb tiltott dolgokat s ezek közt rezet is szoktak szállítani: l.§ A kiket ugyanis, ha megkaphatok és kitudhatok, elsőben is a fegyverek és az ilyen tiltott tárgyak elvétele mellett, az ítélet reájuk legott kimondatván, halállal büntessenek. " (Kolosváry Sándor és Óváry Kelemen fordítása)

1

'

2 "Ráczokat és más megbízhatatlan, és különben is a törökökkel való pajtáskodás miatt gyanús embereket a kapitányok közül, hűtlenség büntetése alatt senki magánál ne tartson vagy védelmébe ne vegyen; [...] Szokása egyes kapitányoknak az is, hogy túlságos kapzsiságtól csábítva, csavargó és kétes hitelű embereket, meg rácz gyalogosokat és más ilyen fajtájú gonosztevőket tartanak, a kik habár valami hasznot szereznek is a kapitányoknak; de mind a szegény népet a legkegyetlenebb kínzásokkal gyötrik, mind pedig a törökkel és a töröknél tartózkodó ráczokkal titkos és kárhozatos üzérkedést folytatnak; úgyannyira, hogy a törökök részére a keresztény gyermekeknek, orozva elfogott embereknek és az istentelenül megkínzott jobbágyoktól elvett javaknak, az eladásától sem irtóznak vissza. / 1. § Az ilyenekre nézve megállapították, hogy senki a kapitányok közül, ilyen emberrablókat, legyenek ezek akár ráczok, akér pedig más, a törökkel való pajtáskodás miatt gyanús emberek, a hűtlenség büntetése alatt, se magyar, se horvát, se Szlavónországban tartani és védelmezni ne merészeljen. [...] 3.§ Az olyan gyalogosokat pedig, azok, a kik elfoghatják (miután ezek lopásairól, rablásairól és a törökkel való pajtáskodásairól elégséges bizonyítékot szereztek) karóbahúzassák és halállal büntessék. [...] 6.§ Egyébiránt, azokat a katonákat, a kik a császári felségnek, avagy bizonyos uraknak és nemeseknek a szolgálatában valamely gonoszságot elkövetnek, vagy különben azokat egyéb méltatlan ürügy alatt elhagyva, titkon megszöknek, a hol csak megtalálják, elfoghatják és törvény szerint megbüntethetik. " (Kolosváry Sándor és Óváry Kelemen fordítása)

1

''

3 Emberrablásért karóbahúzás járt az 1647. évi Zemplén megyei statútum szerint.

134 H eves- és Külső-Szolnok megye 1676-ban, Füleken (Nógrád megye) hozott intézkedéseinek megfelelően a keresztények rabszolgának való eladását és a törökkel tartott kapcsolatot karóbahúzással büntették.

135 '•' CJH. I. Ferdinánd 1557. évi decretuma, XIX, 23. cikkely, Kolosvári-Óvári 1899: 441. CJH. Ferdinandi 1. decr. a. 1557. XIX. Articulus 23., Kolosvári-Óvári 1899: 440. 132 CJH. I. Ferdinánd 1563. évi decretuma, XXI, 67. cikkely. Kolosvári-Óvári 1899: 521. - CJH, Ferdinandi 1. decr. a. 1563. XXI, Articulus 67., Kolosvári-Óvári 1899: 520. 133 CJH. I. Miksa 1567. évi decretuma, II, 30. cikkely, Kolosvári-Óvári 1899: 573. - CJH, Maximiliani I. decr. a. 1567. II. Articulus 30., Kolosvári-Óvári 1899: 572. 134 Corpus Statutuorum II., 1647. [Zemplén megyei statútum] / 191. 10 Corpus Statutuorum II., 1676. [Heves- és Külső-Szolnok megyei statútum], 2. pont / 271-272.