László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
TÓTH PÉTER: A lázadók teste és az árulók büntetése. A pápai vallon zsoldosok kivégzése és a megtorlás hóhértechnológiájának kultúrtörténeti emlékei
A történelmi hagyomány fenntartásában jelentős alkotásoknak tekinthetőek a 16-17. században keletkezett "memóriáié" műfajú szövegek. Ezek nem voltak mások, mint időrendbe szedett, dátummal azonosítható, az "emlékezetre méltó" események példatárai. Céljuk nem csak az volt, hogy az olvasót tájékoztassák, hanem az is, hogy hasznos segédeszközei legyenek a "fontos" dátumok memorizálásának. A "memóriáié" szövegekben a háborús események, sáskajárások, pestises időszakok megemlítése mellett szerepelt többek között Dózsa György vagy Baba Noák kivégzésének dátuma is (Enyedi Pál, Szepsi Laczkó, Borsos Sebestyén, Nagy Szabó Ferenc). 117 Ilyen értelemben tehát az esemény jelentőségében túlmutatott a politika mindennapjain, hiszen a kortárs emlékezet-közösség emlékezetre méltó dologgá, példázattá minösítetette az eseményt. Ennek következményeként történet az erdélyi vagy a magyar történelmi kánonba emelkedett. 6.2. A magyar királyság területén zajló hadiesemények, és a képes haditudósítás műfaja A "hosszú háború" eseményei nemcsak a magyar és ausztriai tartományok, hanem a német birodalom közvéleményét is élénken foglalkoztatták. Hatalmas propaganda-hadjárat indult a török elleni küzdelemre buzdítva. A Wilhelm Peter Zimmermann által vezetett augsburgi könyvkiadó vállalat ennek a politikai propagandának a szolgálatában állt, vagy pontosabban fogalmazva ezt a piaci konjunktúrát hasznosította. A kiadó elsősorban grafikai m inkáival tudott jelentős hatást elérni. Az először 1604-ben, majd második kiadásban 1607-ben megjelenő, Sámuel Dilbaum szövegével készült Eikonographia szinte egyidejűleg tudósított minden jelentős eseményről, ami a török hadszíntéren lezajlott. Az első kiadás 1602-ig követte a háború történetét, a lemezek nyomtatására 1603-ban került sor, a szövegrészek elkészítése, a piacrakerülés és a terjesztés az 1604-es évre maradt. A kiadvány sikerét fokozta az is, hogy Zimmermann a művét Rudolf császárnak is bemutatta." 8 A metszetsorozat első része 58 lapból állt, és a háborút megelőző összecsapásoktól (Szluin, 1584; Szikszó, 1588) egészen Buda 1602-es ostromáig kísérte nyomon az eseményeket. A második sorozat 31 lapból állt, és az 1603-as ausztriai tatár portyázásoktól a hajdúk 1605-ös bécsújhelyi dúlásáig, valamint a Kanizsa környékén tartó összecsapásokig vezette végig az olvasót. A sorozatot ismertető Cennerné Wilhelmb Gizella szerint: "Témaválasztásban a csatajelenetek, várvívások s lovas összecsapások váltogatják egymást kivégzésekkel, csodás jelenésekkel, foglyok elhurcolását vagy zsákmányolást ábrázoló grafikákkal. [...] Megjelenítési módjában újszerű az, hogy még várostrom képein sem csupán a települést mutatja a körülötte sátorcsoportozattal, tüzelőállásokkal jelzett táborral együtt, hanem jelenetekkel, érdekes figurákkal igyekszik érzékeltetni a harcok légkörét."" 9 Az életképekkel teletűzdelt 117 Enyedi 1855: 181-184.; Laczkó 1855; Nagy Szabó 1855: 59; Borsos 1855. u * Cennerné Wilhelmb 1957: 188. 119 Cennerné Wilhelmb 1957: 189.
