László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

TÓTH PÉTER: A lázadók teste és az árulók büntetése. A pápai vallon zsoldosok kivégzése és a megtorlás hóhértechnológiájának kultúrtörténeti emlékei

augusztusában Bars megyében is sor került cigányok elleni brutális fellépésre. Itt a császár beleegyezése nélkül a vármegye 17 asszonyt lefejeztetett, két férfit felnégyeltetett, hármat pedig elevenen karóba húzatott, a többieket felakasztatta.

54 4.1.3. Kerékbetörés "sokai magok az vitézek hátra kötözvén kezeket, csépekkel mellyekkel az gabonáknak s egyéb veteményeknek szemét ki verettetnének szörnyű halálig vervén és öszve rontván ki végeznének. "(Istvánffy) Az oszlopra tűzött négyküllőjü kerék jelentése valószínűleg az indo-európai, pontosabban a kelta mitológiára vezethető vissza. A kör az esztendőt, illetve a kelta Jupitert, a kozmoszt uraló égi istent és az esztendő urát; a küllők az évszakokat és az égtájakat; az oszlop pedig az axis mundit jelképezi.

55 Az oszlopon kerékre helyezett összetört test tehát a dumézili hármas funkciónak megfelelően a Jupiternek szánt áldozatot szimbolizálta. Ez az ábrázolásmód egyébként fennmaradt a makro- és mikrokozmoszt együttesen ábrázoló reneszánsz metszeteken. A kivégzésnél a test eltakarítását az égi madarak végezték el, akik egyben biztosították az ítélet végrehajtás megtisztító funkcióját is. Magyarországon Kézai Simon Gesta Hungaroruma, illetve a 14. századi krónikakompiláció említi először a kerékbetörést, mely szerint Seböst, aki Vazul szemét kiontotta, kezét, lábát kerékbe törve pusztították el.

56 Nagyon jól szemlélteti a kerékbetörés helyét a büntetésnemek hierarchiájában egy 1548-as soproni per ítélete. Egy rablóbanda tagjaira, kik közösen hajtottak végre több brutális rablógyilkosságot, és akiknek tevékenységét praktikájával egy fertőrákosi boszorkány is segítette, a következő ítéletet hozta Sopron város törvényszéke. A rablóvezér Haraszty Pétert, miközben a vesztőhelyre kísérték, testét tüzes harapófogóval csipkedték, a vérpadon nyilvánosan kerékbe törték, majd még elevenen karóba húzták. A banda többi tagjaira "enyhébb" büntetés várt. Tóth Andrást, Tóth Pált és Pozsgay Jánost a tüzes csíptetés után "csak" kerékbetörték, egyiküket pedig "csak" felakasztották. A társaság orgazdájának holttestét, mivel az a börtönben öngyilkos lett - vagyis bűnét még súlyosbította is - máglyán elégették.

57 Sopronban természetesen nem ez volt az első kerékbetörés. 1523-ban a soproni hóhér, Mihály mester 5 dénárt, az esetet leíró jegyző pedig 4 dénár tiszteletdíjat kapott egy kerékbetörésért. Az ítélet végrehajtásnál felhasznált kerék 60 dénárba került.

58 Az 1770-es évektől a halálos ítéletek csak kis részénél alkalmazták a súlyosbítást. A közbiztonság szempontjából rosszabb helyzetben lévő bánáti vármegyékben (Krassó, Torontál, Temes) sokkal súlyosabb és több halálos ítéleteket hoztak, mint a többi magyarországi vagy erdélyi területen. Kerékbetörést alkalmaztak még a II. József féle halálosítélet-felfüggesztés idején 1782/83-ban a honti "emberevő" cigányok54 Puskás-Végh 1998: 82; Hajdú 1985: 118. 55 Eliade 1995:2/115. 56 Szcntpétery 1937: 1/174; Vázsonyi 1999: 86. 57 Házi 1982: 273-275. 58 Szabó 1987:35.