László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

VARGA ÉVA TERÉZ: Az utolsó pápai fazekas Kobzi Gyula (1884-1946)

számtalan fajansz- és mázfajtát állított elő. Legjellemzőbb alkotásai az erősen naturalisztikus növényekkel díszített tálak, amelyeken az egyes, igen plasztikusan kidomborodó motívumok olyanok, mintha a természet után öntötték volna/" Magyarországon a Zsolnay gyár volt a stílus

3, legjelentősebb alkalmazója,'

4 talán Kobzi ihlet adója, akinek munkásságát Fábián Gyula rajztanár így jellemezte 1936-ban/

5 "Késői, halvány árnyéka csupán a nagy mesternek, akinek még a nevéről sem hallott soha. Nem utánzó hát, hanem Palissy szélesre taposott hatalmas országútja mellett futó kis gyalogösvényen botorkált... Kobzi Gyulát bármennyire nem lehet hozzámérni a nagy mesterhez, egyben rokon lélek volt vele, ugyanabból a forrásból merített mind a kettő: a természetből." Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy a fajansz és a mázas agyag más-más finomságú termékek előállítására alkalmas. Kobzi, helyzetéből adódóan, valóban nem ismerhette Palissy munkásságát. Láthatta viszont a Zsolnay gyár termékeit. Az általa készített tárgyak másik csoportja is erre utal: ő is készített a pécsi kerámia dohánytartó, ülő mackójához hasonló hamutartó mackót, békát, s a dinnye-, tök-, gyümölcs- alakú perselyek megtalálhatók voltak a Zsolnay gyár kínálatában is/

6 A pápai időszakban mutatós parasztedényeket is formázott. Készített gyönyörű cserépkályhákat Hubertlak, Gemenc, Kerteskő, Gödöllő, Soltvadkert grófi vadászházai számára. A különböző dísztárgyakat a gróf szívesen ajándékozgatta vendégeinek. Ennek ellenére elmaradt az anyagi megbecsülés. Külön kérvényre kapott 1942-ben és 43-ban 8-8 ürméter dorong tűzifát ingyenesen.

37 AZ UTOLSÓ ÉVEK A nyomorúság mellé 1942-ben megjelent a másik baj is, a betegség. Kobzi Gyula gyönyörű mázai veszélyes anyagot, ólmot tartalmaznak. A mérges máz mellett szűk, nyomorult lakásának és műhelyének gyilkos levegője is, mint sok hasonló sorban élő fazekasnak,'

8 kikezdte a tüdejét. 1942. áprilisában az uradalom a kórházi gyógykezelése (legfeljebb 4 hét) idejére heti 20 pengő segélyt utalt ki. Ahogy múlt az idő, a betegség súlyosbodott. A bajokat tetézte, hogy Vajda utca 2 sz. alatti háza a zsidóság összeköltöztetése folytán (GETTÓ) kisajátításra került. Az erről szóló 1944. május 19-én kelt irat, a Kuruc utca 5. szám alatti - korábban zsidó tulajdonú - 3 szoba, 1 konyha, 1 éléskamrából álló házat jelölte ki számára bérleményként lakóhelyül. A Vajda utca 2 szám alatti házat hamarosan bombatalálat érte. Egy 1945. december 28án kelt "Véghatározat" című irat az épületet rommá nyilvánította és annak lebontásá32 BRESTYÁNSZKY 1966. 738.p. 33 Három remek Palissy-tál rajza látható: Fayences porcelaines et biscuits Paris, [én.] 15-17.

p. 34 PATAKY 1966. 17-18, 27.

p. (Az 1780-as évekből valók) 35 FÁBIÁN 1936. 52.p. Hasonlókat tartalmaz a Friss újság 1940. Június 21. 9.p. is. 36 SIKOTA 1975. 48.p. is hasonlókat sorol fel. 37 121. sz. rendelet. Lsz.:S 68.45.1. és 134.sz rendelet Isz.: S 68.46.1. 38 Magyar agyagipar 1914. március 1. 4.p. 39 27/1942.SZ rendelet Isz.: S 68. 45. 1. 40 5526/1944. sz. irat Pápa megvei jogú város polgármesterétől GEKKT NA lsz.:96.11.7.