László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
KONCZ PÁL: A pápai Kis Tivadar-féle kereskedésről és könyvkötészetéről
árukínálata, a kiszolgálásban megnyilvánuló feltétlen korrektség és udvariasság, amely részrehajlás nélkül megilletett minden vevőt, ügyfelet életkortól, társadalmi helyzettől és vásárlóerőtől függetlenül 24 . A jelentős konkurrencia nélkül, sőt egyházi támogatással induló Kis Tivadar cég könyvkereskedése és kötészete számára tehát biztosítva voltak a pápai viszonylatban legnagyobb (főiskolai) nyomda produktumai. Ez óriási előnyt jelentett a többi helyi könyvkereskedővel, ill. könyvkötővel szemben; ill. egyúttal alapot teremtett az árukínálat növeléséhez, a tárgyi feltételek fejlesztéséhez is. A XIX. század utolsó harmadának, ill. a XX. század első évtizedeinek pápai szaktársairól, a korabeli konkurrenciáról vajmi keveset tudunk. Többségük kisebb üzlete, 1-2 főt foglalkoztató műhelye a Kis Tivadarénál jóval rövidebb ideig létezett. Egyes könyvkötők nyomdabizományosi (privilegizált) könyvkereskedői működése ugyan régmúltra visszatekintő, országos gyakorlat volt, de a XIX. század végére a két szakma elkülönülése már egyre gyakoribb az önállósuló könyvkereskedelem fejlődése révén. A könyvkötök közül csak néhánynak sikerült megtartania, ill. megvalósítania e kettős tevékenységi körét. Elsősorban iparhatósági nyilvántartásuk alapján ismerhetjük meg név szerint a korabeli pápai konkurrencia (közöttük olykor kereskedéssel, kötészettel kiegészült nyomdák) későbbiekben még kutatandó körét. 25 papírkereskedőhöz intézendők Pápán, fő-utcza 50. megyeház során." Pápai Lapok 1889. évi több számának utolsó reklámoldalán. 24 A bentlakó internátusi növendékek számára endszeresített áruigénylő könyvecskékről, az ún. "Kistibikrőf" és a diákoknak is kijáró ízléssel, gondosan csomagolt választékos árukról, mint a rendületlenül etikus kereskedői magatartás példájáról KISS 1988. 109. "Sok diáknak volt folyószámlája az üzletben. Volt azonban több olyan lapja is a számlakönyvnek, ahol csak a tartozik rovat volt lezárva, de a követel nem. Soha nem jutott eszébe sem apósoméknak, sem később férjemnek, hogy a szegényebb gyerekek szülein behajtsák e tartozásokat. " (KGEE) 25 VeML V.73.XXlÍ.b.l.; b.4.; b.10. és Pápai gyárosok nyilvántartása 1892-1948.VeML V.73.XXII.b.t0. Mandlbaum Mór papír- és rajzszerkereskedő (1865. április 1.: 118. sz.) Skolnik Mihályné könyvkötő özvegy, könyv- és papírkereskedő (1866. március 22. : 122. sz.) Poppy Mátyás könyvkötő (1866. november 10. : 453. sz.) Wajdits Károly könyvkereskedő (1873. augusztus 21.: 556. sz.), iparát beszünteti: 1916. június 20.: 7120/916). Üzlete: Fő u. 27. sz. Nobel Ármin (1864-től) könyvkötő 1878-ban előbb papír-, majd könyvkereskedést, 1879ben nyomdát nyitott, amely 1915-ig állt fenn; nyomdai könyvkötészete 1883-tól működött. Pápa város tanácsa és a pápai járás főszolgabírósága mellé rendelt 20 fős iparhatósági választmány egyik megbízottja: Pápai Lapok 1903. december 21. Goldberg Gyula papír- és írószer kereskedő (1880. december 20.: 1082. sz.) Nyomdája 1912 -1931 között működött. Üzlete a Fő téri Kenessey - Szondy házban volt. Schosberger Sámuel papír- és írószer kereskedő (1880. december 30.: 1106.sz.) Bilitz Ferencné papír-, rajz- és írószer kereskedő (1886. május 8.: 462. sz., megszűnt: 662/1888) Gigler Béla könyvkereskedő, Fő u. 16. kb. 1903-től. ÜRMÖS 2000. 1916-1941 között Wajdits Károly utóda: MEZEI 1999. 28.
