László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
ILON GÁBOR: Pápa alapterülete és területi növekedése. Az Árpád-kortól a 18. századig
A városfalon kívül - a fent említett - Árpád-korban már létező településeken sem szűnt meg azonban ezekben az évszázadokban az élet. Kisebb-nagyobb megszakítások bizonyára voltak a török és a kuruc hadak mozgására reagálva, de a falvak elnéptelenedéséről 58 a késő középkori-kora újkori régészeti leletek megléte és a történeti forrásadatok miatt nem beszélhetünk. A korszak végén, a 18. század második felében pedig kezdetét veszi egy új településstruktúra kialakulása, aminek - mostani vizsgálódásunk szempontjábóli - lényege, hogy a mai város külterületén létező települések majorsággá és pusztává válnak, az Esterházyak Pápájának szívóhatása ekkortól érvényesül igazán. Ezek a kérdések és megválaszolásuk azonban már más szerzőtől egy következő tanulmány tárgyát képezhetnék. 'Haris (1994) 63.
