László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugod-devecseri uradalom a 17. század második felében
án, 17 s úgyszintén József 1682. június 12-én, méghozzá egy táncmulatság alkalmával. A leírás szerint Thölöky Katalinra oly hírtelen jöttek rá a fájások, hogy alig volt ideje szobájába visszavonulni, hogy megszülje gyermekét. 18 Minthogy Esterházy Ferenc Pápát tartotta lakhelyének, birtokait is innen irányította, s ebben itteni tisztjeire támaszkodott. Pápa, LJgod, Devecser, Gesztes az egykori vártartományok már rég elvesztették hagyományos középkori szerepüket, s mint gazdasági szervezetek is korszerűtlenné váltak. A hozzájuk tartozó falvak nagyrésze puszta és lakatlan volt, az ugodi uradalom már szinte csak a nevében élt, s azt Pápához csatolták. A Devecserhez tartozó falvak őrizték meg leginkább lakosságukat, s az uradalom birtokai mesze kiterjedtek egészen a Balaton partjáig, s híres borokat termő szőlőik révén különösen becsesek voltak az uraság számára. Pápa középkori vártartománya nem sok faluból állt, s a török háborúk során azok is jórészt néptelenné váltak, jelentőségét elsősorban maga a város adta meg, s központi szerepét a birtokigazgatásban az határozta meg, hogy a földesúr lakhelye volt. Az uradalom gazdasági szervezete nem sok tisztviselőből állt, szélesebb kiépítésére csak a 18. században került sor, amikor a majorsági gazdálkodás mind nagyobb szerepet kapott, s a földesúri jövedelmek elsősorban már nem csupán a jobbágyok szolgáltatásaiból tevődtek össze. Ugodon és Gesztesen csupán ispán képviselte a földesurat és intézte a gazdság ügyeit. Pápán és Devecserben is tiszttartó állt az uradalom élén, akiket kezdetben semmiféle alá- s fölérendeltségi viszony nem fűzött egymáshoz, mindkettőjük közvetlenül a földesúrtól függött. A pápai uradalomban az első olyan tiszttartó, aki már gróf Esterházy Ferenc birtoklásának idejében működött Szilkovicz István volt, akinek nevét az úriszéki jegyzőkönyvekből ismerjük. Az 1669. március 11.-én Pápán összeült úriszék tárgyalta azon jobbágyoknak az ügyét, akik a Mórichidához tartozó "aszú erdőf a földesúri tilalom ellenére folyamatosan vágták. Ahogy a perszöveg írja: "[...] az el midi 1668. esztendőben, Sz. Lucza asszony nap tájban, ezen dominus magistrátus pápai jószága tisztartója, nemzetes vitézlő Szilkovicz István uram az 1-nak tizenkét forint bírság alatt meg parancsolta, hogy az újonnan Mórocz hidához aplicaltatot aszú erdőt (száraz erdőt) tilalomban tarcsák, [...]" 19 Arról sajnos nincs adatunk, hogy Szilkovicz István mettől meddig viselte a pápai tiszttartó hivatalát. Neve szerepel Pápa város 1660. március 17-én készült összeírásában is, amely szerint Nemes Szilkovicz István a Kristóf utcában 1/2 sessio birtokosa volt. 20 Itt neve mellett semmiféle utalás nem található 17 Egy Csákváron 1909. július 15-én készült és G.V. monogrammal ellátott családfán az szerepel, hogy Esterházy Antal Pápán született. A megadott születési évszám azonban teljesen téves (1678.) Gróf Eszterházy János az 1676. évet jelöli meg Antal születési dátumaként. GR.ESZTERHÁZY 1901. 462. Feltehetőleg ez a helyes születési dátum, mivel rodostói sírkövén ez állt: "Rodostón az 1722-ik év augusztus 10.-én a keleti pestisnek áldozatul esett, életének 46-ik esztendejében." A sírfeliratot közölte THALY 1891. 705. Születésének hónapjáról és napjáról maga Asterházy Antal tudósít minket, ugyanis egyik 1706. évi, feleségéhez Nigrelli Mária Annához írt levelét így keltezte: "Datum Miskoltz, den 3. Februar meinen Geburtztag 1706." SZABÓ 1940. 141. 18 GR. ESZTERHÁZY 1901. 153. 19 ÚRISZÉK 1958. 628. 20 KATONA 1972. 351.
