Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Vörös István: Németbánya késő bronzkori település állatcsontleletei

ACTA MUSEIPAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉR TESÍTÖ 6-1996 VÖRÖS ISTVÁN NÉMETBÁNYA KÉSŐ BRONZKORI TELEPÜLÉS ÁLLATCSONTLELETEI Németbánya-Felsoerdei düllőn 1984-87-ben Ilon Gábor végzett leletmentést. Az ún. III/5-ös „kistelep" területén nyitott 9 szelvény késő bronzkori leletanyag mellett jelentős mennyiségű állatcsontanyagot is tartalmazott. A régészeti leletanyagot két periódusra lehetett elkülöníteni (lásd Ilon Gábor tanulmányát ugyanezen kötetben): I. periódus: késői halomsíros kultúra, II. periódus: umamezős kultúra. A feltárt területről 1533 db állatcsontmaradvány keriilt elő. Az állatcsontanyag kronológiai megoszlása jól mutatja a teleprészlet életének intenzitását: a csontanyag 59,2%-a az I. periódusban, 36,8%-a a II. periódusban, és csak 4%-a halmozódott fel a II. periódus (1. táblázat) legvégén. A szelvények csontanyagának kronológiai megoszlását a 2. táblázat tartalmazza. Az egy szinten lévő - két házat és mellékgödreit tartalmazó - A-K-D-P szelvények és a közöttük lévő tanúfalak (Tf) tartalmazták az állatcsontanyag 75%-át; tőlük nyugatra a B, délnyugatra a G, délre a C, és északra az M szelvények a csontanyag 22,5%-át. A teraszon keletre lévő E szelvény a csontanyag csupán 2,5%-át tartalmazza (2. táblázat). A németbányai késő bronzkori telep feltárt I. periódusba tartozó házak területén (A. szelvény) 165-250 cm között, illetve tőlük nyugatra (B. szelvény), és délre (C. szelvény) 180-190 cm mélységben az állatcsontanyag égett, illetve teljesen kalcinálódott. Az I.-II. periódus fordulójára régészetileg meghatározható un. átmeneti időszakra három szelvény (D.-K.-M.) öt leletegyüttese összesen 87 állatmaradványt tartalmazott. Ezek az összesítő táblázatokban az I. periódusban szerepelnek. A csontok előfordulási arányában - a ló kivételével az I. perióduséval egyeznek meg: szarvasmarha 33 db, kiskérődzők 31 db, sertés 20 db, ló 2 db, kutya 1 db. A németbányai késő bronzkori telep leletanyagának fajok szerinti megoszlása érdekes képet mutat: 99%-a háziállat - szarvasmarha, juh, kecske, sertés, ló és kutya; és csak 1%-a vadászott állat: gímszarvas, őz, vaddisznó és a mezei nyúl maradványa. Gazdasági haszonállatok A németbányai háziállat-maradványok 97,2%-a a három legfontosabb gazdasági haszonállatíioz (szarvasmarha - kiskérődző - sertés) tartozik. Szarvasmarha - 580 db -39,2% A szarvasmarha maradványok egységesen kis testméretű egyedektől származnak. A csúcsos fejű koponyákon rövid szarvcsapok voltak. A csontméretek megoszlása (mm., 4. táblázat): humerus dist.epiph. sz.: 77; radius dist.epiphh. sz.: 58; metacarpus prox.epiph. sz.: 45,4-55 n-4, dist.epiph. sz.: 48; tibia dist.epiph. sz.: 52,5-64 n-6; metatarsus prox.epiph. sz.: 45-58 n-5; astragalus h.: 5459 n-5; os ph. I. h.: 40-50 n-6; os ph. II h.: 32-36,5 n-3. Két metacarpus hosszméretéből Matolcsi-módszerrel (1970)' számított marmagassági értékek 104,5 és 117,4 cm, alacsony és közepes testméretkategóriájú. A szarvasmarha maradványok anatómiai megoszlását a 3. táblázat tartalmazza. A mellkas/törzs és ún. húsos-csontok dominanciája jól mutatja, hogy a szarvasmarha leletek konyhai és étkezési maradványok. MatolcsL J.: Historische Erforschung der Körpergrösse des Rindes auf Grund von ungarischem Knochenmaterial. Zeitschr, f. Tierzüchtung, u. Züctungsbiol. 87/2 (1970) 89-137.