Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Ilon Gábor: Újabb régészeti adatok a középkori Pápa történetéhez
a Tapolca futásával párhuzamosan tájolt, kivételt csupán a 96/1. ház jelent. Másként, ezek elhelyezését a földrajzi körülmények, úgymint az uralkodó széljárás és a domb iránya szabták meg. Két „házsor" részletét, összesen nyolc házat vagy házrészletet ismertünk meg. Lelőhelyünkön csak egy, a hajdani Tapolca felé mutató ásott árokra (kerítés, telekhatár?) találtunk. A foldbemélyített házak hajdani belső járószintje a mai felszíntől számítva átlagosan 50-87 cm mélyen volt, egyik sem volt lesározva. A lekerekített sarkú négyszögletes, függőleges falú veremházak felmenő fala a maradvánvok tanúsága szerint - sárral tapasztott sövény lehetett, tetőszerkezete ágasfásszelemenes. Mindegyik ház mészkőből rakott, boltozott kemencével rendelkezett, amellyel szemben, vagy mellett nyíltak a többé-kevésbé jól megfigyelhető bejáratok. Kivételt képez a 96/1. és 95/96. ház. Mindössze egy megújított, két periódusú házat 12 (95/3/1-2. sz.) találtunk. Meglehetős unikumnak számít a korabeli Kárpát-medencében a földfelszíni, legalább kétsejtű, kemencével rendelkező, részben falalapárkos házunk (96/2. sz.). A házak közötti területen külső kemencék maiadványait is megtaláltuk. A teljesség igénye nélkül, keltezésem indoklásaként csak néhány tárgytípus párhuzamait idézem. A 95/1. ház bordásnyakú edénye (1. tábla 1.) a legújabb Borsod-földvári, Szarvas-rózsási hasonló leletek alapján' 4 és a korszak szakértőinek mára már egyértelműbb állásfoglalása szerint a magyarsággal jelenik meg a Kárpát-medencében és a X. század végénél - XI. század elejénél későbbre nem keltezhető. Virágcseréphez hasonlóan kiszélesedő edényhez tartozhat a 95/96 ház egyik (2. tábla) fenékoldaltöredéke, amelynek legjobb párhuzamát' a borsodi földvári falutelepülésről közölték és a honfoglaló magyarsághoz kapcsolják. A szaltovói kultúrában jellemző behúzottperemű tál töredéke lehet egy zsíros tapintású, díszített darab (95/96 ház, 2. tábla legalul). 16 A cserép bográcsiöredekek (95/1., 95/3., 96/1. ház - L, 3. tábla) a Takács M. által leírt ívelt aljú fémüstszerű bográcsok kisalföldi (I. kárpát-medencei) csoportjához sorolhatók. A 96/5. ház bográcsának (6. tábla alul) díszítésmegoldásában is legjobb párhuzama Ko? oncó-Bábotán (D típus 1/2.) került elő. A típus a kora Árpád-korra jellemző archaikus forma. A sűrű és szabálytalan fésűs hullámvonal köteggel díszített edénytöredékek (95/1, 95/96, 96/1. ház - 1-2., 5. tábla) legjobb párhuzamait v\. az alábbi lelőhelyekről ismerjük: TatabányaDózsakert' 9 , Karcsa-Somos , Karos-Tobolyka , Borsod-földvári falu. A kérdéssel legutóbb részletesen Takács Miklós foglalkozott, ezért tárgyalnom ezt feleslegesnek tűnik. Takács M.: Honfoglalás és kora Árpád-kori telep feltárások az Ml autópálya nyugat-magyarországi szakaszán. In. A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei. (Szerk. Wolf M. - Révész L.) Miskolc, 1996. 197-217. Ilyen szuperpozícióról tudunk még a 11-12. századra keltezett kerekegyháza 1. és 4. háza esetében. Ld. Irásné Melts K.: Kerekegyháza középkori falu Budapest határában. In. Régészeti kutatások az MO autópálya nyomvonalán II. BTM Műhely 6 (1992) 72-75., 78-80. és 4. kép A közeli Kisalföldről, Lébény-Kaszás-dombról közölt egy földfelszíni építményt Takács Miklós, ahol csak néhány padlótöredék maradt a helyén. Ld. erről Takács M.: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században. In. A Kisalföld népi építészete (szerk. Cseri M. - Perger Gy.) SzentendreGyőr, 1993. 33-34. és 10. kép; Az ország másik szegletében, a Bodrogközben földfelszíni és foldbemélyített traktussal is rendelkező házakat tételez fel a legújabb kutatás. Ld. Wolf M.: Előzetes jelentés a Karos határában feltárt 10. századi telepekről. MFMÉ 1984/85-2 (1991) 587-589. 14 Wolf M.: Előzetes jelentés a borsodi földvár ásatásáról (1987-1990). JAMÉ 30-32 (1992) 398., 428. és 3. kép 2-3., 408. és 12. kép 4.; Jankovlch B. D.: Szondázó ásatás Szarvas-Rózsáson. In. A kőkortól a középkorig. Tanulmányok...(Szerk. Lőrinczy G.) Szeged, 1994. 408-409., 4. kép 1., 5. kép 8., 7. kép 3. 15 Wolf 1992. 416., 428. és 24. kép 2. ^ Wolf 1992. 419., 428. és 24. kép 1.; A kerámia tapintására vonatkozóan ld. Jankovlch 1994. 410. Takács M.: Die Arpadenzeitlichen Tonkessel im Karpatenbecken. (VAH 1.) Budapest, 1986. 95-97. 18 Takács 1986. 35., 120. és 10. tábla Cseh J.: Egy település élete c. régészeti kiállítás katalógusa. Tatabánya, 1990. 16. 1. kép 1. 20 Wolf 1991. 582. és l.kép 21 Wolf 1991.586-587. és 10.kép 2. 22 Wolf 1992. 404-405. és 28. kép, III. t. 6., IV. t.3-4.
