Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Ilon Gábor: Újabb régészeti adatok a középkori Pápa történetéhez

ACTA MUSEI PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 6- 1996 ILON GÁBOR ÚJABB RÉGÉSZETI ADATOK A KÖZÉPKORI PÁPA TÖRTÉNETÉHEZ (Anyagközlés) 1. HANTA X-XI. SZÁZADI FALU RÉGÉSZETI KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI Előzmények és mikro-topográfia 1994 nyarán a Pápa, Hantai u. 11. sz. háza kertjében (1. ábra, 1885. hisz.) Karácsony József III. Béla középütt átlyukasztott rézpénzét (C.I.98.) találta meg. Novemberben derítője csővezetéke árkának (3. ábra) ásásakor állítólag 80-100 cm-es mélységből homo combcsontot emelt ki a munkagép. Mindezekről a tulajdonos 1995. januárjában értesített. Ekkor kaptam meg tőle a fent említett emlékeket és a helyszínen emberi bordatöredékeket gyűjtöttem. Feltételeztem, hogy a területen egy Árpád-kori temető és jó esetben temploma található, valamint a közelben egy falutelepülésnek is lenni kell. Miután a pápai múzeum a feltáráshoz szükséges anyagiakkal nem rendelkezett, mecénásokra volt szükség a tervezett kutatáshoz. Ehhez készséges partnerekre találtam a pápai Batthyán Lajos Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatójában, Dreisziger Józsefben és matematika tanárában, Peka Andrásban, továbbá a veszprémi Táncsics Mihály Ipari Szakközépiskola történelem tanárnőjében Botos Dórában és természetesen mindkét iskola történelem iránt érdeklődő diákjaiban. Aktív közreműködésük nélkül e tanulmány nem születhetett volna meg, s ezért itt is szeretném kifejezni hálámat. Munkánk eredményeinek közléséhez szilárd pénzügyi alapot pedig a Honfoglalás 1100. évfordulója Emlékbizottsághoz írott sikeres pályázatunk biztosított, amelynek támogatását e helyütt is szeretném megköszönni. A geodéziai felméréseket és kitűzést Bordás Ferenc és Bárdosi János pápai geodéták végezték térítésmentesen. Segítségüket e helyütt is köszönöm. Lelőhelyünk annak a természetes, vastag kavicsra települt homok dombnak a legdélibb, enyhén emelkedni kezdő részén található, amelyen ma Pápa városa terül el. (A domb északi, legmagasabb részén épült meg a középkori vár, s áll ma az Esterházy-váikastély.) A domb keleti lábánál, ásatásunktól kb. 250 m-re van az 1960-as évek végére kiszáradt Tapolca medre. A ma is vízinövényekkel jelzett meder és a feltárási terület között húzódik a hajdani ártér. Korábbi kiterjedésére az élénkebb színű növényzet ma is utal. Kutatási területünkkel szemben, a Tapolcától keletre a Hantai malom részben romos épülete áll, illetve az Öreghegy terül el. A leletmentés menete és eredményei - 1995 nyara Miután a diákok csak nyáron állhattak rendelkezésemre és a bejelentő-tulajdonos telkén a kultúrnövényekben nem akartam kárt tenni, a kutatást a telek végén túl (1. ábra), a Kenyérgyár mögött, a Mezőgazdasági Szakközépiskola kaszálónak használt tanparcellájában (0810/1. hrsz.) 1995. július 17.-30. közötti kánikulában végeztük el. Az „A" szelvényt (h =10, szé = 3 m) a III. Béla érem tálalási helyétől kb. 10-15 m-re, a hajdani alleren kívül, magasabb térszínen nyitottuk. Negatívnak mutatkozott, csak egy a 20. sz. első feléből származó szemétgödröt találtunk. A „B" szelvényt (h = 12, szé - 3 m) a domb magasabban fekvő részén, az „A" szelvénytől délnyugatra jelöltem ki, azt remélve, hogy rábukkanunk a feltételezett templomja. Itt már az első ásónyomban Ilon G.: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994. PáMÉ 5 (1995) 61/42.llh., 122.