Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Takács Miklós: Mithay Sándor középkori leletmentései Győr környékén
régiségbarát, Domán Sándor révén. Vaskori, rómaikori és 10. századi sírokat, valamint egy Árpád-kori település több objektumát bolygatták meg a házalapozási munkálatok során, és elszórtan újkori kerámia is előkerült. A lelőhelyen az alábbi időpontokban folytak leletmentések Szőke Béla és/vagy Mithay Sándor vezetésével: 9a. Eklics Imre telke: E lelőhelyen 1951-ben folytak feltárások Szőke B. és Mithay S. vezetésével. E munkálatok összkiterjedése 37 m volt. Egy nagyméretű, Árpád-kori tárolóvermet és egy római telepjelenség igen kis részletét bontották ki. A verem, a betöltésében lelt fazék- és cserépbogrács-töredékek alapján a 12-13. századra keltezhető. 9b. Domán-kert: 1952-ben folyt leletmentés Mithay S. vezetésével, Domán S. leletbejelentése nyomán az ő saját kertjében. A 88 m kiterjedésű munkálatok eredményei csak részben váltak ismertté szakmai körökben. Az ekkor feltárt gazdag, honfoglalás kori sírt Szőke Béla elemezte nagy alapossággal. E közleményből azonban teljesen kimaradt az, hogy a leletmentés során Árpád-kori telepjelenségeket: három gödröt és két árokrészietet is sikerült feltárni. A feltárások során a gödrökről csak alaprajz készült, metszetrajz nem. A napló leírása alapján azonban bizonyos, hogy aljuk teknős, betöltésük pedig egynemű, sötétbarna színű föld volt. A két, egymásra derékszögű irányban futó árokrészlet értelmezését, pedig az nehezíti, hogy nyomvonalukat csak egy-egy szelvényen belül sikerült követni. így az ásatási dokumentáció alapján nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy ezek egykorúak-e, vagy esetleg metszik egymást. Keltezés: a gödrök és az árkok betöltésében lelt fazék- és cserépbogrács töredékek formai sajátságai alapján a településrészlet a 13. századra keltezhető. 9c. id. Pintér Kálmán kertje: E lelőhelyen 1953-ban folyt leletmentés Mithay S. vezetésével. E munkálatok során azonban középkori leletek nem kerültek elő, így az csak negatív adatként használható fel, az egykori település szélének meghatározására. (Nem e tanulmány feladata, hogy az újtelepi lelőhely későbbi, Uzsoki András által vezetett leletmentéseit is ismertesse.) *** A fentebb elhangzottakat összefoglalva: a két évtized alatt közel 2500 m 2-t tárt fel. Pontosabban mintegy száz-százötven, általában már megbolygatott középkori telepjelenséget vizsgált meg, és gyűjtötte össze leleteit. További kommentár helyett, csak annyit állapítanék meg, hogy e számadat irigylésre méltóan nagy, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a mentési munkálatokat Mithay Sándornak majdnem mindig rohammunkában kellett elvégeznie. Olyan lelőhelyeken, ahol a bolygatás már a leletbejelentés előtt megindult, és „természetesen" a feltárás idején is tovább folyt. A fentebb csak vázlatosan áttekintett leletmentések jelentőségét azonban nem elsősorban a feltárt terület nagysága vagy a munka során adódó nehézségek szemléltetik, hanem sokkal inkább az elért eredmények. így tehát mindenképp szólnom kell a feltárt telepjelenségek jellegéről, valamint a betöltésükben lelt cseréptöredékek tipológiai sajátságairól. A feltárt, és jól értelmezhető objektumok nagy többsége kerek tárolóverem, külső kemence vagy árok, a korszak három E feltárások iratanyaga: XJM Győr - RA 305-68, 306-68., 312-68., 323-68., 327-68., 328-68., 329-68., 33168., 336-68., 337-68., 339-68., 959-71., 962-71., 99-83. 39 Említi e leletmentést: Szőke 1955. 87.; MJthay 1956., 62. iratai: XJM Győr - RA 324-68. A leletek az alábbi leltári főszámon találhatók: XJM Győr - 56.4. 41 XJM Győr - 336-68. 42 Szőke 1954. 126-128. A leletek az alábbi leltári főszámon találhatók: XJM Győr - 56.6. 44 XJM Győr - RA 337-68. 45 A kisalföldi tájegység Árpád-kori lakóépítészetét és edényművességét részletesen elemeztem kandidátusi értekezésemben: Takács 1993. E munka egyes részei az alábbi címek alatt jelentek meg: Takács M.: A kisalföldi, Árpád-kori ... 447-479; Takács M.: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században. (Kutatási eredmények és további feladatok.) In: A Kisalföld népi építészete. A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga. (Szerk.: Perger Gy. - Cseri M.) Szentendre-Győr, 1993. 753; Takács M.: Formschatz und exaktere Chronologie der Tongefässe des 10.-14. Jahrhunderts der Kleinen Tiefebene. AAH 1996 (sajtó alatt)
