Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Gyulai Ferenc - Torma Andrea: Az urnasíros kultúra góri településének növényleletei
ACTA MUSEI PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 6 - 1996 GYULAI FERENC TORMA ANDREA AZ URNASÍROS KULTÚRA GÓRI TELEPÜLÉSÉNEK NÖVÉNYLELETEI 1. Bevezetés A góri Kápolnadomb feltárása során - 1989-93. között - jelentós mennyiségű őskori növénytani anyagot találtunk. A növénytani leletanyag feldolgozása folyamatosan történt. Górban a hazai régészeti-növénytani kutatás során eddig szokatlan és így példamutató rendszerességgel kerültek begyűjtésre a földminták. Az ásatások során feltárt őskori gödrökből vett próbák növénytani anyagban rendkívül gazdagnak bizonyultak. Anyaguk teljes feldolgozása bepillantást enged az őskori település lakóinak növényismeretébe, növénytermesztési tevékenységébe, táplálkozási szokásaiba. Az innen származó leletanyagból eddig egy diplomadolgozat, országos megmérettetésen részt vett tudományos diákköri dolgozat született. Ezeket, valamint a további feldolgozásokat is figyelembe vevő dolgozatunkat az alábbiakban adjuk elő. 2. Anyag és módszer Az itt bemutatásra kerülő 6 db próba különböző objektumokból származik: 1. próba: L-6. szelvény „a" gödör (-120 cm) 1993. 2. próba: L-6. szelvény „d" gödör (-120 cm) 1993. 3. próba: L-6. szelvény „d" gödör (-235 cm) 1993. 4. próba: H-5. szelvény „d/l" gödör 1993. 5. próba: H-6. szelvény „d/2" gödör 1989-90. 6. próba: E-15. szelvény „b/l" gödör (-50-90 cm) 1992. Általában a gödrök teljes földmennyisége iszapolásra került. A növénytani anyagokat tartalmazó próbákat négy (6, 2, 0,5, 0.25 mm-es) szitán, a helyszínen iszapoltuk ki, majd faj súly különbség alapján a szerves anyagokat elkülönítettük a szervetlentől. A visszamaradó szerves anyagokat sztereomikroszkóp alatt válogattuk át, s ezen „durva válogatás" során a magvakat és terméseket, egyéb növényi maradványokat elkülönítettük. A mag- és termésmaradványokat - megtartásuktól függően - különböző taxonokig határoztuk meg. A meghatározás során a növénytani anyagot minden esetben a Mezőgazdasági Múzeum összehasonlító mag- és teimésgyűjteményében található recens magvakkal és termésekkel vetettük egybe. 3. Az eredmények bemutatása és értékelése A most bemutatásra kerülő 6 próbában 34 faj, összesen 20.353 db maradványa került meghatározásra. A növényi maradványok nagy része valószínűleg telepégés során égett meg, mikor is a tűz konzerválta számunkra. A próbákban elhanyagolható számban, nem szenült magvak is előfordulnak. A kimutatott fajok: vélehulló fecskefű, földi bodza, zöld muhar recens, vagy közel recens diaspóráit az értékelésben nem vettük figyelembe. A szenült magvak és a termések azonban a kultúnéteggel kétségtelenül egykorúak. Ezek a gabonafélék szemtermései, ezek gyomnövényei, illetve az egykori természetes környezetből származó fajok diaspórái. Égett felületük tompán fényes, néha a konodálódás miatt szivacsos. Valószínűleg nagyobb tömegű gabona pusztulhatott el, s ezek maradékát szórták a gödrökbe. Az égés során a gabonás felső réteg teljes egészében oxidálódhatott, a mélyebb rétegekben lévők pedig indirekt redukció (levegőtől elzárt kíméletes hőhatás) révén faszenesedtek.
