Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Marton Ezsébet: Agyagtárgyak a velemi Szent Vidről

Ez a Veterov-gyökerű Böheimkirchen-csoport díszítése, vagyis a korai halomsíros időszakra tehető. A leletegyüttes egyébként az umamezős időszak általános formáit képviseli (III-V. t.). Találunk egy belül ferdén síkozott tölcséres perem-töredéket (VT. t. 3). Ez egy nagyobb hombár pereme. A kerámialeletek értékelése A sáncalap alatti „simítások" és a nagysánc töltésének „forrása" egyrészt a LT sánc alatti leomlott, leégett HC korú palisszád, valamint egy hamvasztásos sírral összefüggő HA2-B1 korú réteg - amelynek megfigyelhető töredékét már ismertettem. A kulcskérdés az eddig objektumhoz nem köthető R BC korú - Veterov-gyökerű korai halomsíros ill. R BD-HA1 korú késő halomsíros kerámia jelenléte. Sajnos éppen ez az alsó terasz az, amelyet mindkét irányban észak és dél felé is hatalmas beásások bolygattak meg, még Miske Kálmán feltárásainak köszönhetően. Az a régészeti jelenség, amelyet a Veterov kultúra böhemkircheni csoportjából eredeztethető díszítések, a Tcéső halomsíros" (R BD/HA1) kerámiaanyag, a feldúlt csontvázak ill. a két kemence jelent, a velemi telep kialakulásának régóta fontos, értelmezésre váró alapkérdései. A velemi hegyen az első időszakban (R BC) a Veterov kultúra böheimkircheni csoportjának díszítőelemét (tűzdelt rombusz) magával hozó népesség valahogy jelen volt. Találunk a „késő halomsíros" kerámiára jellemző nagy hombárokat, sraffozott háromszög díszt, függőleges háromszög keresztmetszetű bordákat, széles vastag ujjbenyomásos peremeket, és ún. • aka-típusú széles ferde kannelurákat is. A korai urnamezős időszakba sorolható kihajló peremű ferdén síkozott tál az OGkov-i halomban talált díszítéssel vagyis a korai Velatice körrel azonos. A késő halomsíros-korai umamezős kerámiát készítő népesség - a R BD/HA1 időszakban tovább használta a telepet (V. t.8., 10.). A felsorolt kerámiaformák között van genetikai (!) összefüggés. Ez nem nagy vándorlások kérdése, hanem a középső bronzkortól létező lokális csoportok belső fejlődése. Vagyis a velemi telep a „halomsíros" kultúra kialakulásának morvaországi-alsóausztriai törzsterületével tart állandó kapcsolatot a R BC-BD-HA1 időszakban. Kereskedelmi kapcsolatok a késői umamezős (HA2-HB) időszakban: - sötétszürke, nagyméretű, perem fölé emelkedő fülű turbántekercses tál töredéke (DC. t.L). A magyarországi publikált leletanyagban Ácsáról közöl Kemenczei T. egy analóg tálat, amely ugyancsak szórvány. E táltípus ötvözete a megszokott turbántekercsnek és a mykénéi kerámiaművesség LH LTI C-re tehető mély kratérainak. Ez a tál forma Itáliában illetve a Balkánon fordul elő a leggyakrabban. Figyelmet érdemel a kis egyenes peremű, tölcséres nyakú füles bögre, amely a lausitzi kultúra nyakformáira emlékeztet (IX. t. 15.). A késői umamezős időszakban a kerámiában lausitzi (IX. t.15.) és déli /itáliai/ (IX. t.L) hatást fedezhetünk fel. A hétköznapi élet apró töredékei a szövőszékkarikák, valamint kis karcok az edénytöredékeken (XL t.), amelyekkel színesíthetem e kissé száraz elemzést.