Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában
Az „A,D,K"/2. ház (24. ábra) Az előzővel szerkezetileg azonos típusú lakóépület, amely azonban nem rendelkezett előtérrel, s valószínűleg egysejtű lehetett. Bejáratát - hasonló tájolása (kclet/északkelet-nyugat/délnyugat) miatt is - talán szintén az északkeleti oldalon valószínűsíthetjük. Tűzhelye az északkeleti sarokban lehetett. Hossza 7, szélessége 3,5 m volt. A kistelep I. periódusa közepe (1/2.) építménye. A „C"/3. melléképület (24. ábra) A hasonló technikai kivitelezésű, feltételezett építmény feltárt cölöplyukainak tájolása azonos a ,JB"/4. házéval (?). Ugyanakkor állhattak. A kistelep I. periódusa. A „B"/4. melléképület (24. ábra) Az előzőkkel azonos kivitelezésű építmény feltárt részletének (cölöplyuksor) tájolása a „C"/3. házéval (?) egyezik meg. Ugyanakkor állhatott. A „G"/5. melléképület (24. ábra) Hasonló szerkezetű építmény. Tájolása az 1/2. házéval azonos. Feltételezhetően azzal egyidőben funkcionált. A terület első foglalásakor a lejtős felszínt nagyjából vízszintesre gyalulták, vagyis egy nyugatról a keleti irányba bevágott terasz-szerűséget alakítottak ki. Ezzel magyarázható a „B", „A" és „K", valamint az „E" szelvények ilyetén szintkülönbsége (14. ábra). Ugyanakkor a település legkorábbi jelenségei mindenütt az őstalajon vannak. A házak a terasz peremével hegyesszöget zárnak be, tájolásuk meghatározója ez, így az esőzések során lezúduló víznek jobban ellenállhattak. Elképzelhető, hogy „E" szelvényünk már egy magasabban fekvő, ugyancsak a természetes lejtőbe mélyített teraszt érint. A lejtőre épített település esővíz elvezetése a környezethez alkalmazkodott, követte a lejtő irányát. Talán egy ilyen árok részletét tártuk fel a „G" szelvény északi metszeténél (20. ábra), a „G"/5. házrészlct közelében. 85 A kistelep n. periódusa első felének házait két sárga padlótöredék jelzi. Ezeket az „A" és „K" szelvényben 90-130 cm-es mélységben sikerült rögzítenünk (15., 21. ábra). További értékelhető objektumaink; 1./ a „K" szelvény 110-130 cm-es mélységében az „a ', „b", „c" és „d" gödrök. Az „a" gödör vágta az I. periódus „A,D,K"/2. háza délkeleti sarka közelének cölöplyukait és szétrombolta a ház tűzhelyét. 2.1 az „A" szelvény TI-2 jelű, egymás fölött elhelyezkedő tűzhelyei. Ezek ugyanazon ház (vagy csak tűzhely) ugyanott történő megújítására utalnak. 3./ az „E" szelvény „a" gödre (?). A település EL periódusa vége nagyrésze erodálódott. Padlószintek nem (esetleg „M" szelvény déli részén a mai humusz alatt jelentkező padlótöredék), csupán az alábbi objektumok maradtak megfigyelhetők: 1./ „A" szelvény vízszintes metszetben is rögzített (15. ábra) „a" gödre, amely a H. periódus megfigyelt padlószintjein is túlnyúlik. 2.1 A „C" szelvény déli legvégén lévő beásás, ami részben kifut a szelvényből (17. ábra). Anyagát a feltáráskor nem gyűjtöttük külön, miután csak a metszet rajzolásakor vettem észre az elszíneződést. 2.5. Adalékok a ház felszereléséhez Az alábbiakban csak azokat a tárgyakat említem, amelyeket nem tárgyalok külön alfejezetben. A házak tapasztott tűzhelyekkel, tűzhely platnikkal (összesen 299 db tapasztástöredék) rendelkeztek, de eredeti helyzetben egyet sem sikerült megfigyelnünk. Osszedobáit omladékokat is csak egy helyen („A" szelvény II. periódus, 15. ábra) találtunk. (Elképzelhető, hogy a 617 db paticstöredék egy része is tűzhelyhez tartozott.) Két tűzhelyhez (?) tartozó rostélyszerű rárgytöredéket találtunk. Méreteik: 9,8 x 4 cm, vastagsága 2,4 cm, lyuk átmérője kb. 4 cm („P" szelvény, lsz. 91.68.6., XXV. t. 11.), valamint 5,7 x 5,8 cm, vastagsága 3 cm, két lyukkal a „G" szelvényből, a telep legfiatalabb periódusából (Lsz. 91.37.176., XIV. t. 10.). 86 Hasonló építési szisztémát figyeltek meg a velemi Szent Viden is. Ld. Bándl G. - Fekete M.: A velem-szentvidi település késő bronzkori periódusai. Savaria 7-8 (1973-74) 114-115. közötti összesítő térkép Vízelvezető árkot Velem-Szcnt Viden is megfigyeltek. Bándl G. - Fekete M. 1973-74. 114. Peter Romsauer kolléga véleménye szerint a töredékek nem hordozható tűzhelyhez tartoztak. Igaz, funkció meghatározást azután a tárgyakhoz ő sem tudott adni. 1995. nov. 22-i pápai útja alkalmával látta a tárgyakat
