Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Figler András: Adatok Győr környékének bronzkorához
Dunaszentpál-Bitlgányi úti kavicsbánya (Térkép 1., I. 1.1.) A Bolgányi úti kavicsbányából az 1960-as években több alkalommal kerültek be szórványok a győri Xantus János Múzeumba. Ezek között volt egy ép csőtalpas tál, mely a Makó-Kosihy-íaka kultúrához tartozik. 10 A területen valószínű több őskori település lehetett, mert a szórványok között van kosztoláci és dunántúli mészbetétes edénytöredék is. Abda-Hármasok (Térkép 2., 1. ábra, I. t. 2-7., II. t. 1-7.) 1990-92-ben az Ml autópálya építéséhez kapcsolódó régészeti leletmentések során 1 ha területet tártunk fel az autópálya nyomvonalában. A lelőhely a 85. sz. főút Győr felé eső oldalán, egy alig kiemelkedő, hosszan elnyúló dombvonulaton fekszik. A kiemelkedés valószínű egy kiszáradt folyómeder (Rábca) egykori partja lehetett. Az ásatások során előkerült, egy lengyeli kultúrához tartozó település, gödrökkel és alapárkos házzal, a Makó-Kosihy-Caka kultúra települése és két Árpád-kori kemence maradványa. A Makó-Kosihy-Caka kultúra települése egy földbe mélyített lakóházból és néhány kisebb gödörből állott. Számottevő leletanyagot csak egy gödör tartalmazott A ház lekerekített sarkú téglalap alakú gödrét a föld felszínétől mintegy 80 cm-re ásták. Hossza 15 m, szélessége 5 m. Tájolása észak-dél. A gödör két oldalán belül és a közepén sorban 7-7 cölöplyukat találtunk. A középső cölöplyukak átmérője 30-40 cm, a szélső lyukaké 20 cm volt. A betöltések alapján mért cölöpvastagság. 20-25 cm és 10-15 cm volt. A déli oldalon a gödör szélén találtunk még cölöplyukat, mely valószínű a bejárathoz tartozott. A ház belső részén foltokban döngölt agyagpadló nyomait figyeltük meg. Az itt megfigyelt jelenségekből rekonstruálható házforma (1. ábra) eddig ismeretlen volt a Makó-Kosihy-Caka kultúrában. Persze ha figyelembe vesszük, hogy a kultúra egész területéről alig ismerünk lakóháznak minősíthető objektumot 13 akkor a dolog nem annyira meglepő. Az eddig feltárt lakóházként közölt objektumok között szerkezetükben, építési módjukban jelentős eltérések tapasztalhatók. 14 A Vladár által Csekéről (Őaka) és Érsekújvárról (Nővé Zámky) bemutatott objektumok egyike sem hasonlít lakóházra ' belőlük semmilyen szerkezetileg logikus építmény nem rekonstruálható. A Nyergesújfalun feltárt földbe mélyített építmény alaprajza közöletlen, csak annyit tudunk róla, hogy szabálytalan kör alakú volt. A lemélyített rész körül cölöplyukak helyezkedtek el és a rétegződésében tűzhely nyomai voltak megfigyelhetők. 16 Az ásatok Vladár egyik érsekújvári, előbb említett objektumát hozzák párhuzamként ' s emiatt nem tartom meggyőzőnek a lakóházként való interpretálását. Csalog J. által Kiskányán feltárt, részben földbe ásott objektumok már inkább hasonlatosak számomra egy emberi hajlékhoz, de túlságosan kis méretük és amorf gödreik miatt tán inkább valami gazdasági funkciójú építmények lehettek, vagy olyan épületen kívüli tüzelőhelyek, melyek fölé egy kis tetőt építettek. Hasonló lehetett a funkciójuk az előbb tárgyalt települési objektumoknak is. Tűzhelynek az abdai házban sem találtuk nyomát, s így valószínű, hogy itt is 1L " Figler 1994. 21-38. 24. Abb.l. Abb. 3., 9. sz. lelőhely. 11 Figler 1994. 21., Abb. 2., Abb. 3., 13 sz. lelőhely. A lelőhely ásatója is először kétkedve fogadta az építmény korai bronzkorhoz való tartozását, mivel bizonyító értékű leletanyag alig került elő belőle. A ház fölötti humuszrétegben egy rézkori kerámia töredéket, a ház betöltésében pedig néhány apró jellegtelen kerámia töredéket és egy jellegzetes makói cserepet találtunk. 13 K allez Die Frühbronzezeit in Nordostungarn. Arch Hung 45 (1968) 81., Kalicz N.: Makó-Kultur. In: Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans. (Ed.: N. Tasic) Beograd, 1984. 95., Vladár, J.: Zur Problematik der Kosihy-Caka Gruppe in der Slowakei. StA XP//2 (1966) 245-336. , 262 264. Abb. 3-4. 4 Csalog J.: A Vucedol-Zóki típusú kerámia lelőhelyei Tolna Vármegyében. ArchÉrt (1941) 6-13., Vladár 1966.; V.Vadász E. - Vékony G.: Tata története a jégkorszak végétől a római foglalásig. In.: Tata története I. Tata, 1979. 51-97., 59, Kalicz 1984. 95., Taf. XXIII. 1. 15 Vladár 1966. 262-263. Abb. 3-4. 16 MRT. 5. 272. 17 V. Vadász-Vékony 1979. 59. 18 Csalog 1941. 9-11. IV-VI.t
