Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Természettudományok és múzeum - Mozgai Zsolt: Adalékok a Bakony-hegység ásványlelőhelyeihez az 1980-as években

9. Badacsonytomaj: Badacsony-hegy, felhagyott bazaltbánya (23. ábra 9) A hegy keleti oldalában éktelenkedő bánya a Ba- i laton menti közútról és vasútról egyaránt jól látható. A rég felhagyott bánya már minőségileg nem a régi. A klasszikus előfordulási helyként emlegetett lelőhelyen ma már csak apró kalcittal töltött üregecskék vannak. Ezek is ritkák. Olivin itt is előfordul a Gulácsnál (IV. 7.) már leírtak szerint. 9. ábra: A Badacsony felhagyott bazaltbányáinak megközelítési rajza (IV. 9. Badacsonytomaj és IV. 10. Badacsonytördemic) Abb. 9.: Annäherungsplan der außer Betrieb gelassenen Bazaltabbauen in Badacsony 10. Badacsonytördemic: a Badacsony-hegy, rég felhagyott bazaltbányája (23. ábra 10) Az előzőekhez hasonlóan az 50-es években felhagyott bánya a Badacsonytomajnál leírthoz képest is elhanyagolt állapotban van. A rekultiváció gyanánt telepített erdő elvadulva, szinte lehetetlenné teszi a gyűjtést. Itt az egyszeri bejárás ásványt nem is hozott. A hely említése klasszikus volta miatt mégis szükségszerű. Mindkét bánya tájvédelmi területen helyezkedik el, így az előző Gulácsihoz hasonlóan gyűjteni tilos! 11. Diszel: Halyagos-hegy, működő bazaltbánya (23. ábra 11) A falutól mintegy 2 km-re elhelyezkedő hegy nyugati oldalába mélyült bánya, mely a modern nagyüzemi termelés következtében két szinten hatalmas üzemmé fejlődött a korábbi helyi jelentőségű kőfejtőhöz viszonyítva. Az alsó szint középső részén (10. ábra XI jelzése) egy breccsás, hidrotermálisán átalakult rész van. A barnássárga tufaszerű kőzet repedései mentén kalcit pár mm-es víztiszta, néha tenyérnyi felületeket is borító kristálycsoportjai mellett apró, félgömbös csoportokat is alkothat. A nátrolit szintén félgömbös, pelyhes kristálycsoportjai nagyító alatt rendkívül tetszetősek Sajnos a 3—4 mm-es átmérőt nem haladják meg. A tömör bazalt üregei 2-6 cm átmérőjűek. Bennük gyakori az aragonit. Az üregeket többségében sugaras kévéik teljesen, tömören kitöltik. A kéveszerű kristályformáció laza csoportjai ritkábbak, tetszetős megjelenésűek. Hasonló üregek a felső szinten jóval ritkábban fordulnak elő. Bennük, az alsó szinthez hasonlatosan, az aragonit mellett a kalcit 2-3 mm nagyságú, differenciálatlan félgömbös ikrei mellett vékony, gyakran élénken színezett (sárgás, barnás, zöldes) bekérgezései gyakoriak (10. ábra X2 jelzése). A felső szint DK-i rész hólyagos bazaltjának max. 2-3 cm átmérőjű üregeiben kalcit 2-4 mm nagyságú, farkasfogszerű, szkalenoéderes kristályai hófehéren virítanak a sötétszürke kőzetháttér előtt. A hólyag üregekben az argonit tűs csoportjai is előfordulnak, jóval vékonyabb, tűszerűbb kristályokkal, mint az alsó szinten. Az egyes üregeket néha a nátriolit laza, szinte pókhálófinomságú kristályai borítják. 10. ábra: Diszel, Halyagos-hegy, bazaltbánya helyszínrajza Abb. 10.: Lagepläne von Bazaltabbauen Diszel Berg Halyagos