Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994
4. BAKONYJÁKÓ 4/1. BELTERÜLET: 6 Kk Az 1387-ben folytatott egyházjogi vizsgálat eredménye szerint a jákói templom kezdettói a döbröntei plébánia filiája volt. A török időkben elpusztult és 1756-ban elhagyott romként errűített templom 1351 és 1387 között újonnan épülhetett. (Koppány T.) 4/8. SOMHÁT (MALOMOLDAL): Ä Q ^BV Mithay Sándor 1977-79-ben és 1982-ben folytatta korábban megkezdett feltárását. 1 Újabb hat halmot és a kistelep további részletét ásatta meg. Az anyag részletes ismertetését elhagyjuk, hiszen a halmok anyagát Jankovich Katalin 2 közölte. Nála és Varga István 3 cikkében egy-egy üveggyöngy természettudományos vizsgálata is hozzáférhető. A kistelep részletének anyaga (paries- és kerámiatöredékek 1.1 2-7.) 4 közöletlen. 1 EKM RA Ásatási naplói: 967-78., 971-31., 993-83 2 Jankovich K. 1992 3 Vargái. 1992 4 EKMlsz. 79.6.1.-130., 79.7.1.-15., 80.1.1.-44., 80.8.1.26., 80.9.1.-19., 82.7.1.-29., 87.8.1.2. 5. BAKONYKOPPÁNY 5/5. HÍDRA-DŰLŐ: & Ró Valószínűleg a már régebb ótaismert villa területéről származik az az Antonius Pius érme 1 , amelyet Kaufmann Leo (Bakonykoppány, Petőfi S. u. 61.) ajándékozott a múzeumnak. 1 EKM lsz. 78. 9. 2. 9. BAKONYSÁG 9/3.KISDÉM: O Á-Kk A Burcsi-patak nyugati oldalán, a falu temetője meUett 1991 őszén kora Árpád-kori huUámvonalas fazék oldaltöredéket (I. t. 8-9.), középkori edény- és kályhaszemtöredéket, valamint faragott kő töredéket gyűj törtem 1 1 EKMlsz. 93.11.1.-11. 10. BAKONYSZENTTVÁN 10/1. TEMPLOMDOMB (TEMPLOM-FÖLD): 6 Kk A település neve patrocinium-név, ami azt jelenti, hogy Szt. Iván (azaz Ker. Szt. János) titulusú templomáról nevezték el, s ha 1330-ban az itteni nemesek „de Sancto Johanne"-iek, akkor már állnia kellett a Sanctus Johannesról elnevezett templomuknak. (Koppány T.) 13. BAKONYSZŰCS 13/1. BELTERÜLET (DEÁK F. U. 2.): O U A topográfiában közölt leletegyüttes (idol, kőbalta stb.) előkerülési helyén 1983-84-ben végzett leletmentést Regénye Judit, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze. Újabb tárgyi anyagot nem talált. Feltételezése szerint a leletegyüttes a protolengyeE-kora lengyeM időszak alapárkos háza építési áldozataként értelmezhető. A ház alapárkának részleteit feltárta. 1 1 Regénye J. 1994. 13/4. FALUHELY (PLESZ-FÖLD): RÓ A már ismert villa területén Mithay Sándor végzett terepbejárást 1979-ben. Egyéb leletek mellett a legérdekesebb egy Drag 36 rheinzabemi (190-233) terra sigillata (L t 10.). 1 Ezzel lehetővé vált a villa pontosabb keltezése. 1 EKMlsz. 81.11.1.-7. a sigillata lsz. 81.11.1. A meghatározást Gábler Dénesnek (MNM) köszönöm.
