Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Természettudományok és múzeum - Mozgai Zsolt: Adalékok a Bakony-hegység ásványlelőhelyeihez az 1980-as években

5. Jásd: felhagyott mészkőbánya (23. ábra 17) A bánya a községtől DK-re kb. 2 km-re található. A falu előtt a közútról D-nek kanyarodva juthatunk el a geológiai védelem alatt álló nagyméretű, többudvaros bányához. A védett jelleg miatt csak heverő kőtömbök átnézésével kutattunk ásványok után. A hely ásványi előfordulásban rendkívül szegény. Csupán kalcitokat találtunk kis számban, mm körüli kristályokkal. 6. Dudar: a Magas-hegyi működő mészkőbánya (23. ábra 18) A bánya a falutól É-ra, a Bakonyoszlop irányába vivő út bal oldalán, a Magas-hegy oldalába mélyült. Egy üzemi szinje van. Fehér, szürkésfehér mészkövet tár fel. A kőzet repedései mentén a kalcit max. cm nagyságú kristálycsoportjait találtam. A kristályok ritka kivételektől eltekintve lapos romboéderes alkatúak. A Ny-i bányafal két barlangnyiladéka közül a kisebbikben a nyílás falán nőtt kalcitok felületét egyenetlenül vékony cseppkőszerű képződmény fedi be. A kalcitok kevés kivétellel víztiszták, fehérek, vagy sárgásak, átlátszóak, áttetszőek. A mangándendrit képződmények gyakoriak, de nem gyűjteménybe helyezhető minőségűek. 15. ábra: Dudar, Magas-hegy, a mészkőbánya helyszínrajza Abb. 15.: Planzeichnung der Kalksteingrube Dudar, Berg Magas 100m Cure** rrt-g VI. DOLOMTTBÁNYÁK 1. Keszthely (23. ábra 19) A városból Várvölgy irányába indulva, a közigazgatási határ peremén, a szeméttelep szomszédságában, a Balatontól északra kb. 3 km-re található a bánya. A hegység új, igazi szenzációs lelete innen került elő. Az egyébként ránézésre „szokványos bányában" a Keszthely környékére jellemző okkeres-agyagos dolinaszerű mélyedéskitöltése is felismerhető a bánya északkeleti szegletében. A dolomitban apró üregekben szintén van mm-esnél kisebb kristályokkal dolomit Szépek a kötözött sonkát formázó dolomitkristályoktól csillogó felületű, az agyagos laza rész peremén előforduló tűzkőgumók. Ugyancsak mutatósak a kőzetfelületen néha 2-3 cm

2 nagyságú, markazit mállása után kialakult limonit csillagocskák, melyek az egész bányában fellelhetők Az agyagos, dolomitporos töbörkitöltés ben ED-i irányú réteg mentén, gumók vagy konkréciók formájában goethit pirit utáni formát is mutat. A néha 2 cm nagyságot is meghaladó barit kristályok a legegyszerűbb formában, minden tompítólaptól mentesen, ritkán önmagukban is előfordulnak 16. ábra: Keszthely, a dolomitbánya helyszínrajza Abb. 16.: Planzeichnung der Dolomitengrube Keszthely