Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Természettudományok és múzeum - Mozgai Zsolt: Adalékok a Bakony-hegység ásványlelőhelyeihez az 1980-as években

2. Vindornyaszőlös (23. ábra 2) A Kovácsi-erdő NY-i oldalában nyitott bazaltbányában az előző helyen leírtakhoz hasonlatos ásványtárulások találhatók Az 5 cm-t csak ritkán meghaladó hólyagiiregekben leggyakoribbak a phillipsit mm körüli kristálykái. Üde üregekben ezt gyakorta laza szerkezetű félgömbök formájában vagy kis pamacsokban nátrolit borítja. Itt is előfordul a kalcit, az előző lelőhellyel megegyező módon. 3. ábra: Vidornyaszőlős, bazaltbánya helyszínrajza Abb. 3. : Lageplan vom Bazaltabbau Vidornyaszőlős 3. Bazsi (23. ábra 3) A falutól DK-re, a Zalaszántó felé vivő útról balra letérve kb. 2 km-re található a helyi termelőszövetkezet által üzemeltetett bazaltbánya. A térképi melléklettel is bemutatott bánya fő ásványa az aragonit, mely a néha 10 cm nagyságot is elérő hólyagüregekben kéveszerűen, vagy az üreget tömötten kitöltve fordul elő, nemritkán 6-8 cm-es kristályokkal. Az „elöregedett" üregek kristályai kifehéredettek, már kis rázkódás hatására is kiperegnek. Az üde üregek kristályai víztiszták vagy rózsaszínes áttetszőek. Viszonylag gyakori a kalcit, gömbös csoport vagy egyszerű kristály formájában. A zeolitok ritkák. Közülük a nátrolit gömbös csoportjai, pamacsai a leggyakoribbak. Különlegesség az itteni thomsonit pár mm-es tűs kristályai, melyek a nátrolit négyzet keresztmetszetű tűitől téglalap keresztmetszetük alapján azonosíthatók. 4. ábra.Bazsi, bazaltbánya helyszínrajza Abb. 4.: Lageplan vom Bazaliabbau Bazsi 1. kép: Bazsi, bazaltbánya, felső szint, déli bányafal középső része (1990. május) Bild 1.: Bazaltabbau, obere Sohle (mittlerer Teil der südlichen Mauer, Bazsi Mai 1990)