Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Természettudományok és múzeum - Mozgai Zsolt: Adalékok a Bakony-hegység ásványlelőhelyeihez az 1980-as években
ACTA MUSEIPAPENS/S PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 5-1995 MOZGAI ZSOLT ADALÉKOK A BAKONY-HEGYSÉG ÁSVÁNYLELŐHELYEIHEZ AZ 1980-AS ÉVEKBEN BEVEZETÉS A hetvenes évek óta Magyarországon reneszánszát éli az ásványgyűjtés. Ez az amatőr mozgalom a tudomány számára is sok értékes információt adott. Az ásványtan hőskorában, a múlt század közepétől századunk negyvenes éveiig, sűrűn jelentek meg szakkönyvek, tudományos értekezések, folyóiratcikkek az ásványok különböző jellegű leírásával, míg napjainkban jóval mostohább helyzetben van az az amatőr gyűjtő, aki aktuális szakirodalom segítségével szeretne ásványt gyűjteni. Az ötvenes évek óta az ásványokkal foglalkozó kiadványok száma igen csekély. Ami eredmény ebben az időszakban mégis született, mintegy a geológiai kutatások, érc- és termálvízkutatások, geológiai újratérképezések melléktermékeként látott napvilágot Ezek is jobbára utalások voltak ásványelőfordulásokra, mintsem tényleges leírások. Ebben az időszakban az első, összefoglaló, az ásványlelőhely jellegéről is tudósító munka Koch Sándor: Magyarország ásványai című műve volt (22). A javított kiadás (23) sem adta meg a lelőhelyek pontos földrajzi, topográfiai adatait, így ez sem lehetett a gyűjtők terepi kézikönyve. Ilyen topográfiai, a terepi tájékozódást is segítő, összefoglaló mű azóta sem született Regionális jellegű próbálkozások is csak kéziratként vagy belső használatú kézikönyvként láttak napvilágot mint az egyetemi tanulmányaim során a Tokaj-hegységről készült szakdolgozatom (33), vagy Almády Zoltán (1) Komárom megye ásványlelőhelyeit bemutató stencilsokszorosított kiadványa, vagy az Ásványgyűjtő Figyelő egyik-másik ilyen jellegű írása (37). A növekvő amatőrmozgalom egyre jobban igényelte ilyen művek elkészítését Miután pályakezdő tanárként Pápára kerültem, elkezdtem a Bakony részletes bejárását és olyan jellegű leírását, amely ezt a hiányt hivatott volna pótolni. Egy ilyen dolgozat lehetővé tette volna az egyes lelőhelyek gyors meglelését, a terepi tájékozódást, vázlatos ismertetőt adott volna a gyűjtés várható eredményéről, módjáról. A közel tíz év megfigyeléseit mindeddig nem sikerült egy műben összegezni. Időközben az is kiderült, hogy a lelőhelyleírások a hazai körülmények között pár év alatt aktualitásukat vesztik. A kilencvenes években kevesebb időt tudtam már csak terepen tölteni, így a gyűjtők igényeinek megfelelő aktuális terepi kalauz megírásáról egy időre le kellett mondanom. Tudományos szempontból viszont nagy jelentősége lehet annak, hogy egy lelőhely korábban milyen képet mutatott Ez a dolgozat ennek az igénynek kíván elsődlegesen megfelelni. Nem kíván részletes geológiai-mineralógiai kutatási eredményeket közölni, hiszen műszerek nélkül erre nincs mód. Ugyancsak nem tud a leírtakra ok-okozati magyarázatot adni. A cél az adott időszak terepi állapotának rögzítése, mintegy topográfiáját adni. Terjedelmi okok miatt először a kőbányászattal kapcsolatos lelőhelyek kerülnek bemutatásra. Egy későbbi kiadványban jelenhet meg a bakonyi érc- és szénbányászattal kapcsolatos lelőhelyek leírása. I. A BAKONY-HEGYSÉG KUTATÁSTÖRTÉNETI MEGISMERÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MINEROLÓGIAI ISMERETEK GYARAPODÁSÁRA A Bakony-hegységben már az ősember idejében is folyt bizonyos fokú bányászati tevékenység, amelyre jó példa a sümegi tűzkőbánya, vagy a Keszthelyi-hegységben levő okkerlelőhelyek kitermelése. Később is szinte állandóan folyt az itt található ásványi eredetű nyersanyagok bányászata. Az első, már valójában tudományosnak nevezhető leírásokat a 18. sz. végi, 19. sz. eleji „utazó" szakemberek feljegyzései képviselik. Ezek a monografikus országleírások mellett földtani, illetve ásványtani előfordulásokra is utalnak. Oláh J. (36), Römer F. (39), Hunfalvy J. (19). Ugyancsak kiemelkedő Beudant F. S. (4) francia geológus munkája, aki 1818-ban beutazta Magyarországot és tapasztalatairól négykötetes művet írt. Az 1850-es évektől kezdve megindult a rendszeres földtani térképezés. Megalakult a bécsi Földtani Intézet,
