Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Város-, művelődés- és ipartörténeti tanulmányok - Eppelné Csizmadia Katalin: A fizikatanítás emlékei a pápai Türr gimnáziumból a századfordulóról

Musscbeiibroek-féle emeltyűs pirotnéter Vörösréz, sárgaréz, vas- és cinkrudat használhatunk a kísérleteinkhez. A rudat az eszköz két végén levő csavarhoz nyomjuk és a csavart addig igazítjuk, míg a mutató a 0 pontra nem áll. A melegítő vályúba borszeszt öntünk, és meggyújtjuk. A rúd a melegítés hatására megnyúlik, előretolja a kart és vele a mutatót. Ha különböző anyagú rudakon egyenlő ideig végezzük a melegítést, tapasztalni fogjuk, hogy különböző mértékben terjednek ki. (Pontos méréseket ezzel az eszközzel még nem lehetett végezni.) Papin-fazék 1680-ban találta fel Papin a róla elnevezett fazekat, amely az „első™ gőz-túlnyomással működő edény az ételek gyors főzésére. Az edény egy túlnyomás ellen biztosító szeleppel rendelkezett, amelyet ugyancsak Papin fedezett fel. Megjegyzés: I. sz. 181-ben Rómában már megjelenik a kuktafazék őse. 6. ábra: Papin-fazék Abb. 6.: Papin'

scher Topf Sau.ssure-fé!e hajszál-hygrométer (hajszálas nedvességmutató) A mutató végén levő súly által megfeszített hajszál nedvességet szív magába, ezáltal megnyúlik; ha pedig kiszárad, ismét összehúzódik. Közben mozgását azzal a csigával is közű, amelyre csavarva van. A csiga mozgását mutató jelzi a mellé rajzolt köríven, amelynek beosztása 0-tól 100-ig tart A 0 a legnagyobb szárazságot, a 100 pedig a legnagyobb párateltséget jelzi. A készülék csak jelzi a páratartalom változását anélkül, hogy megmérné a légnedvesség fokát. Ez a fajta hygrometer tartalmaz még egy hőmérőt is. 7. ábra: Saussure-féle hajszál-hygrométer (hajszálas nedvességmutató) Abb. 7.: Haarhygrometer nach Saussure