Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Város-, művelődés- és ipartörténeti tanulmányok - Eppelné Csizmadia Katalin: A fizikatanítás emlékei a pápai Türr gimnáziumból a századfordulóról
ACTA MUSEI PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 5-1995 EPPELNÉ CSIZMADIA KATALIN A FIZIKATANÍTÁS EMLÉKEI A PÁPAI TÜRR GIMNÁZIUMBÓL A SZÁZADFORDULÓRÓL Sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket a 355 éves Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépis-, kola ódon falai között. Eppelné Csizmadia Katalin vagyok, 13 éve tanítok ebben az intézményben. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani két kollégámnak, akiknek sokat köszönhetek. Egyrészt Varga Gyula tanár úrnak, aki diákként elplántálta bennem a természettudományok iránti tiszteletet és szeretetet, s koEégaként pedig e szertár és eszközök „őrzését", másrészt Masszi Ferenc technikus koEégámnak, aki mindig teljes odaadással segítette a munkámat, így a mai nap előkészítésében is részt vett Az előadásom két részre osztható: - Az iskola rövid története (a természettudományi oktatás szempontjából). - A bemutatott eszközök leírása, illetve magyarázatok. A TŰIT István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola elődei: PÁLOS GIMNÁZIUM: 1638-1786, BENCÉS GIMNÁZIUM: 1806-1948. Csáky László 1638-ban 1000 taEérért kőházat vásárol Pápán a pálosoknak, hogy ott megtelepedjenek Az oklevélben megígéri, hogy templomot is épít. Ezt az oklevelet tekinthetjük az iskola alapítólevelének. Az iskola hosszú évtizedeken keresztül különböző hatásokra hol fejlődött hol visszafejlődött. A XLX. sz. közepétől már komoly szertárakat építettekki. A természettani, fizikai szertárban az 1850-es évektől már lehetett kísérleteket bemutatni. Varga Ferenc budapesti mérnök készítette el az új épület terveit, és 1897-ben megindult a munka. Ekkor épül a természetrajzi múzeum, a vegytani szertár és a fizikai előadóterem is. A műszerek száma a század végén 183 darab. A megmaradt fizikai eszközökből arra következtethetünk, hogy lépést tartottak koruk tudományának fejlődésével. A második világháborúban nem kapott bombatalálatot az épület, bár a háborús károk nagyok voltak. A fizikaszertár óriási szerencsével sértetlen maradt. A pannonhalmi Bencés Gimnázium könyvtárában még sok írásos emlék megtalálható, amelyek feldolgozása külön tanulmány, iEetve előadás témája lehetne. Stomfai-Tóth Kálmán 1908-ban írt„Kísérleti vezérkönyv a természettan elemi tanításához" című könyvéből is kitűnik, hogy fizikát nem lehet egyszerű tanteremben tanítani, hanem megfelelő természettani termet, munkaszobát és tanszertárat keE kialakítani. A szerző szerint a tanító csak akkor kísérletezik szívesen., ha: 1. eszközeit nem más emeletről le- vagy felhordania, 2. az osztályban a falon vízvezetéke és ehhez kagylója van, 3. asztalán a kísérleti eszközök kényelmesen elhelyezhetők, 4. az előadáshoz szükséges eszközöket alkalmas módon elrejtheti addig, míg azokra nincs szükség, 5. van olyan helye, ahol a szükségeseszközöket megjavítja, elkészítheti, 6. szükség esetén a termét le is sötétítheti, 7. felszerelése nem hiányos. A mi fizikai előadónk is ezek szerint készült el (l.a-b kép). Az iskola szertárában nagyon sok érdekes, régi kísérleti eszköz található, bár ezek csak „maradékai" a régieknek. Alegtöbb eszközjó állapotban van, ezeket mais használjuk a tanítás során. Néhány eszköz felújításra, illetve javításra szorul. Az eszközök pontos beszerzési dátumát nem ismerjük, hiszen a leltárkönyvek a pannonhalmi apátságban találhatók (ha még megvannak). A kivitelezés minőségéből, illetve a rendelkezésünkre álló katalóguskönyvekből származásuk 1900 és 1920 közé tehető. Néhányuknál a pontos dátum olvasható, ezt külön említeni fogom.
