Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Almási István-Haramia László-Molnár László: Talajellenállás-mérés a régészeti kutatásban

X "WO *

l 300 X <#"°x /ÄX ^ s

ö> 0 ^ •% # \ <p ^ x ?fo x ?9o x ffô X SOU X X X 800 X ?<?c> X X ?Ä> X ^ * % *° t> 4> % X 710 x ?Í0 X #ü X #0 X Ä

v * ^ ^ ^ /p * X x V/0 X /00 X 7-90 X x -% # % 4% ^ x x Wo x 7J0 x x. X X ^TO X /<24o X AXfo X S70 X. • X ?TO x x tSF x 900 x 5. ábra: Mihályháza; háromszögellenállás-hálózat Fig. 8.: Mihályháza, Triangle resistance network Számítással könnyen ellenőrizhető, hogy pl. 1 m-es elektródtávolságnál -t 0,5 m mélységig 6,83-dal, 1 m-ig 3,62-dal, 2 m-ig 2,64-dal kell szorozni, ami azt jelenti, hogy 2d mélységnél a szorzó a felére csökken, tehát 3 m-es elektródtávolságnál 3 m mélységben a szorzó értéke 0,53. Ezek alapján megállapítható, hogy 2 m-es elektródtávolságnál Ro=2,2 m mélység az, ami alatt a számolt eUenálláseltérések a mérési eredmények szórási tartományába esnek Például ha 500 fi m fajlagos eUenállású talajban 1 m-től 2 mélységig egy ~1 m-től 2 m-ig szélesedő szeméttároló helyezkedik el, melynek fajlagos ellenállása1500 fi m akkor 576 fi helyett 643 fi-os eEenállást mérhetünk.