Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Almási István-Haramia László-Molnár László: Talajellenállás-mérés a régészeti kutatásban

ACTA MUSE! PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 5-1995 ALMÁSI ISTVÁN-HARAMIA LÁSZLÓ-MOLNÁR LÁSZLÓ TALAJELLENÁLLÁS-MÉRÉS A RÉGÉSZETI KUTATÁSBAN 1. A mérés módszere 1.1. A mérőműszer A felszín alatt elhelyezkedő leletek helyének meghatározására talajellenállás-mérést alkalmaztunk Mérési eljárásunk eltér a régebben használatos négyszondás Wenner-módszertől

1

. A méréseket egy EKM gyártmányú talajeUenáUás-mérő műszer célszerű átalakításával kezdtük (4. ábra). A váltóáramú mérőhíd elemeinek cseréjével megváltoztattuk a műszer méréshatárait A mérés során két 1 cm sugarú, nikkelezett réz elektródot 30 cm mélyen, egymástól 2 méter távolságban vertünk földbe, és mértük az ezen elrendezéssel adódó talajellenállást. Az elektród távolságát és a mélységet beton műtárgyakat tartalmazó agyagban kísérleteztük ki. 1988 tavaszán Vasváron, a Szent Mihály-dombon, a Járdányi-Paulovics István által 1948-ban feltárt és visszatemetett káptalani templom

2 feletti terület felmérésével kezdtük el kidolgozni a mérés és a kiértékelés módszerét. A kutatott területen egy Árpád-kori templom alapjait rejtette a föld, igaz, a tégla és kő nagyrészét elhordták, majd a gödröket huEadékkal visszatemették. Jelenleg a templom helyén gyümölcsös van. 1. ábra: Háromszöges ellenállás-hálózat (Gór, D szelvények - részlet) Fig. 1.: Triangle resistance network (Gór, Region D)