Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994
(Bv) Ma már azonosíthatatlan homokbányából, talán a község határából került építkezés során Megyeri Jenő telkére egy kisméretű, öntési hibás bronz tokosbalta (XIX. t 8.), amely talán kincslelethez tartozott Fekete Mihály (Pápa, Jókai u. 98.) ajándékozta a múzeumnak 1 1 EKM RA 1027-86., lsz. 86.94.1., Don G. 1994. 30. és I.t.4. 75. UGOD 75/1. TEMPLOMDOMB: + Ró. H Á-Kk Az MRT-ben „... Koppány T.... véleménye szerint.."-tel (a vár kora és típusa) kapcsolatosan a hivatkozott 4 jegyzet megfelelő oldalán azt írtam, hogy „... Feltételezésünk szerint... állhatott..." - s ez a kettő nem azonos. Ha igaz lenne az, amit „véleményem" alapján leír a szöveg, akkor az ellentétben van az MRT 47. képével, amely az én rajzom nyomán készült A hivatkozott képen a helyes északi irány a jelzettől kelet felé 52°-ra van. Az MRT4.243. p. 2. hasáb3. bekezdésében errüített „tömegsír" datálása az útikalauzban neme sorok írójának, hanem hajdani szerzőtársának, Boksay Györgynek, tulajdonítható. (Koppány T.) A templomdomb területén Mithay Sándor végzett nyolc ásatási szezonban (1977-84) feltárást. Kutatásai révén egy nyolcszögletű várat ismerhettünk meg kapuval és belső épületeivel. A leletanyag (cserép és üveg edénytöredékek, kályhacsempék, csont- és vastárgyak, faragott kövek, állatcsontok) az Árpád- és késő középkor-újkorból származnak. Közléséből azonban kimaradt egy római kori terra sigillata (D ra g 18/31. rheinzaberni, a LJ. század második felére, a ET. század első harmadára keltezhető, XX. t. I.). 1 Az ásatás teljes anyaga, az állatcsontokat és a lőportartókat is beleértve, közölt 2 A Mithay Sándor tanulmányában közölt várábrázolás nem Ugodot, hanem Németújvárat (Güssing, Burgenland) ábrázolja. (Koppány T.) 1 EKM lsz. 80.11.60. A meghatározást Gábler Dénesnek (MTA RI) köszönöm. 2 Mithay S. 1988a., Vörös I. 1988. és 1988a. 75/la. BELTERÜLET: O Ő, U, V? Ù Á-k A bolttól az Öreg-Sédig ásott vízvezetékárok kidobott földjében 1994 júniusában Wenczel István (Ugod, Kiss J. u. 11.) késő középkori cseréptöredéket talált A közeli Kiss J. utca vízvezetékárka kidobott földjéből ugyanő késő középkori-újkori szűrős korsó töredékeit és oldaltöredékeket gyűjtött. 1 A Kiss J. utcába nyíló közle és az utca találkozásánál 1994 szeptemberében gázvezeték árkából, 70 cm mélyről, 15 cm-es faszéntöredékes rétegből Árpád-kori edény fenékoldal töredékét emelte ki. A 10. és 12. sz. házak kertjében 1991 októberében Wenczel I. nagymennyiségű középkori kályhaszemtöredéket, fazékperemeket és korsófület gyűjtött. 2 A Dózsa Gy. u. 35. előtti gázvezeték árkából, homokból, kb. 100 cm mélységből belül mázas késő középkori edényoldal töredéket talált Hasonló korúakat az utcán végig húzódó árok kidobott földjéből is behozott a múzeumba. 3 Az Öreg-Sédtől nyugatra, a Jókai u. (MRT készítésekor még nem létezett) mögötti területen, a kukoricásban 1994 júniusában Wenczel I. jeUegtelen őskori, valamint újkőkori (?) 4 és késő középkori-újkori jellegtelen edénytöredékeket 5 talált. A Petőfi u. 80. előtti gázvezeték árkából 1994 őszén késő középkori (17-18. sz.) kerámiatöredékeker 5 gyűjtött Wenczel I. A Petőfi u. 75. sz. telken (r. k. plébánia) 15-16. századi kemence (?) maradványait figyelte meg Mithay Sándor 1973 júliusában. 7 Az általános iskola építési munkálatai közben, 1985 nyarán Mithay Sándor végzett leletmentést, amely késő középkori-újkori temető bolygatott sírjait eredményezte. 8 ABem J. u. 12. kertjéből 1973-74-ben haUstatt kori edény töredékekkel gazdagodott a múzeum gyűjteménye. 9 1 EKMlsz. 94.18.3.-5. 2 EKMlsz. 94.18.11., 95.8.1.-14. 3 EKMlsz. 94.19.1.-4. 4 EKMlsz.94.17.L-3. 5 EKMlsz. 94.17.4.-6. 6 EKMlsz. 94.18.6.-10. 7 EKM RA 930-74, lsz. 77.5.1.-7. 8 EKM RA 1017-85. 9 EKMlsz. 74.13.1.-15.
