Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994

53. NAGYGYIMÓT 53/1. BELTERÜLET: 6 Kk A múlt század végén emelt romantikus templom a középkori helyén áll. Az 1698-ban romos épületet újjáépítve 1747-ig használták a protestánsok, ekkor elvették tőlük. 1779-ben még középkori állapotában írták le, 1817-ben már torony nélkül, de 1825-ben ismét toronnyal.

1 (Koppány T.) 1 Püspöki lt., Veszprém, A.8/12. Vis. Can. p. 289., Acta paroch. Fasc. 34. No. 9, OMvH Topográfia Adattár. 54. NAGYTEVEL 54/1. BELTERÜLET: 6 Kk A középkori templom falai az 1775-ben épült r. k. templommal szemben lévő magtárba lehetnek beépítve, ahogy azt már az MRT-ben is felvetették. 1725-ben építették újjá, 1749-ben bővítették és meghosszabbították. 1779-ben üresen áll, ezt követően bővítették magtárrá

1 (Koppány T.) 1 Püspöki lt., Veszprém, A.8/12. Vis. Can. p. 332., OMvH Topográfiai Adattár. 54/9. UZSAL: O Á-Kk Az MRT 4. községhatárt ábrázoló térképén nincs feltüntetve az Uzsalnak nevezett középkori falu helye, aminek nyilvánvalóan az a magyarázata - ahogy a szövegből is kiderül -, hogy régészetileg nem azonosítható. Ugyanakkor a hivatkozott térképen a községtói keletre van az Uzsal nevű határrész, ahol középkori leletek előkerülését rögzítették 54/10. HARASZn-DŰLŐ: O é P? A falu végétől délkeletre, a Bakonyér bal partján, apaiak teraszán fekvő lelőhelyet 1967-ben, homokbányában fedezte fel Bihari Dániel. (A bánya már évtizedek óta nem működik, egy ideig szeméttelepként üzemeltették. -1. G.) A homok és a lösz találkozásánál, a löszben Bihari Dániel sötétszürke tűzkő magkövet, szilánkokat és gyártási huEadékokat lelt. A tárgyakat a feldolgozás során szerzőtársával a legfiatalabb felső paleoEükumba vagy a mezolitikumba tartozóként keltezték.

1 Eyen bányászatra alkalmas nyersanyagot legközelebb a Tevelhegyen találtak Feltevésüket természettudományos vizsgálat igazolta. A hajdani bánya löszén megtalált leletek a feldolgozóhelyet jelölik. 1 EKM RA 480-70., Bácskay E.-Bihari D. 1989. 54/11. TEVEL-H EGY: X û P?, U Az előző lelőhellyel (54/10.) összefüggésbe hozható konkrét bányahely egyelőre ismeretlen, de nyilvánvalóan a hegyen lehetett.

1 A hegy mészkövébe beágyazott gömbölyded tűzkőgumók a természettudományos vizsgálatok szerint az előbb leírt hely feldolgozott tárgyainak anyagával azonosak. A bányát - más korszakok meUett - az újkőkorban is használták, ahogy azt a Kup-Egyesen (39/5.) előkerült ilyen gumók, eszközök és gyártási huEadékok igazolják.

2 1 Bácskay E.-Bihari D. 1989. 2 T. Bíró K. 1984,1989. 55. NEMESGÖRZSÖNY 55/1. FELSŐGÖRZSÖNY: 6 Kk Az 1488-ban Egyházasgersenynek nevezett falu plébánosa 1421-22-ben György.

1 Temploma ekkor tehát már áU. Valószínűsíthető helye az 1799-ben épített jelenlegi barokk református templom helye lehetett. 1536-tól használták a protestánsok, 1643-ban és 1742-ben renoválták.

2 (Koppány T.) 1 OLD1.92.589. 2 Püspöki lt, Veszprém Acta relig. Fasc. 4. No.12, OMvH Topográfiai Adattár. 55/4.KANÁUSRA-DŰLŐI.:0 U Az ismert lelőhelyről újabb lengyeE kultúrához sorolható edénytöredék került a pápai múzeum gyűjteményébe.

1 1 EKMlsz. 85.15.1.