Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Temesváry Ferenc: Janicsáry Sándor országgyűlési képviselő feliratos szablyája

nagyvázsonyi kerületében 1892. január 28-án választották meg képviselőnek. Veszprémben hunyt el 1938. március 11 -én. Örley Kálmán Nagyváradon született 1847-ben. Bihar megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányainak befejezése után 1871-ben Bihar megye szolgálatába lépett. 1872-ben aljegyző. Jegyzőségét feladva családi birtokán gazdálkodik és a megyei közélet tevékeny részese. Pap Géza Nagybecskeren született 1864-ben. Torontál megye szabadelvű küldötte. Híres pénzügyi szakember. 1892-től képviselő, de a koalíciós időben visszavonult. 1910-1918 között Munkapárt programmjával ismét képviselőséget vállal. Az Altruista Bank vezérigazgatója, az un. „Uberland" földek szabályozásának kormánybiztosa. 191 l-ben báróságot kap. Budapesten hunyt el 1934. július 9-én. Pejacsevich Arthur gróf Zsombolyán született 1845. december 31-én. Nógrád megye szabadelvű küldötte. Katonai pályán kezdte tevékenységét, s mint főhadnagy szolgált 1866-ban a porosz hadjáratban. 1869-ben főhadnagy. 1876-ban százados. 1881-ben elhagyja a hadsereget, birtokot vásárol és részt vesz Nógrád megye közéletében. Neje Wesselényi báró özvegye. Budapesten hunyt el 1899. szeptember 30-án. Perczel Dezső Szekszárdon született 1848. január 18-án. Tolna megye szabadelvű küldötte. 1895-1899 között Bánffy belügyminisztere. 1899-1905-ig kisebb megszakítással a képviselőház elnöke. Tisza főmunkatársa az ellenzéki obstrukció letörésében. 1910-ben a Nemzeti Munkapárt alapítója. Bonyhádon hunyt el 1913. május 20-án. Perényi Zsigmod báró Pesten született 1870. november 25-én. Ugocsa megye szabadelvű küldötte. 1903-tól Máramaros vármegye főispánja. 1913-1917 között a Tisza kormány belügyi államtitkára. 1919-be a belügyi tárcát szerezte meg. A Magyar Nemzeti Szövetség elnöke, az irredenta és soviniszta szervezetek irányítója. A frankhamisítás egyik fő szereplője. 1927-1933 között képviselő. 1939-1940-ig Kárpátalja kormánybiztosa. Budapesten hunyt el 1946. március 18-án. Piukovits József 1860-ban született. Bács-Bodrog megye szabadelvű küldötte. 1885-ben Bács-Bodrog aljegyzője. Először 1887-ben választják képviselőnek. 1892 után birtokán gazdálkodik és a megyei politikai élet részese. 1905-ben már nem vállal képviselőséget. Budapesten hunyt el 1939. szeptember 14-én. Plósz Sándor Pesten született 1846. június 10-én. Bács-Bodrog megye szabadelvű küldötte. Egyetemi tanár, az MTA tagja. 1894-ben igazságügyi államtitkár, 1895-től képviselő. 1899-1905 között igazságügyi miniszter. Munkásságának legfőbb eredménye az 1911. évi polgári perrendtartás. Budapesten hunyt el 1925. május 29én. Polyák Béla Nyíregyházán született 1842. március 26-án. Trencsén megye szabadelvű küldötte. O hozta létre Pestet Losonccal és Besztercebányával összekötő vasutat. 1871-ben az Észak-Nyugat vasútvonal építésével bízták meg, később, 1874-ben a Győr-Sopron-Éberfurt vasútvonal építését veszi kézbe. 1884-ben vonult nyugalomba. A hazai ipar érdekében kifejtett nagyszerű munkájáért az uralkodó a Ferenc József lovagrenddel tüntette ki. Pulszky Ágoston Bécsben született 1846. július 3-án. Krassó-Szörény megye szabadelvű küldötte. Az MTA tagja. Jogi doktori oklevelét 1868-ban szerezte. 1871-től a politikai életben élénk szerepet játszott. Szabadelvű, de rövid ideig a mérsékelt ellenzék oldalán állt, 1894-1895-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban államtitkár Eötvös Loránd mellett. Haladó gondolkodása miatt sokan támadták. Budapesten hunyt el 1901. szeptember 11-én. Radvánszky György Radványban született 1863. szeptember 5-én. Zólyom megye szabadelvű küldötte. Jogot végzett. 1886-ban az államtudományok tudora, Zólyom megye t.b. aljegyzője. Képviselőnek 1891-ben választják először. Ragályi Béla Balajton született 1853. augusztus 15-én. Borsod megye szabadelvű küldötte. Tartalékos hadnagy. Atyja halála után gazdálkodik és részt vesz a megye politikai életében. 1886-ban a református egyház tanácsbírája. Képviselőnek először 1891-ben választották. Rakovszky Géza Trencsénben született 1845. április 27-én. Trencsén megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányainak befejezése után 1867-ben t.b. aljegyző. 1871. októberéig törvényszéki főjegyző. Birtokán gazdálkodik és a megye politikai életének részese. 1879-ben választják először képviselőnek. Rosenberg Gyula Kiscellben született 1856. szeptember 12-én. Vas megye szabadelvű küldötte. Jogot hallgatott és 1880-ban ügyvédi oklevelet nyert. Vas megye t.b. aljegyzője. Irodát Budapesten nyitott 1881-ben. Hamarosan az Adria Részvénytársaság jogtanácsosa lett, majd 1891-ben igazgatója. 1892-től kisebb megszakításokkal országgyűlési képviselő. Budapesten hunyt el 1920. október 28-án.