Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Haris Andrea: Pápa a 18. században. Egy barokk városkép kialakulásának folyamata

A szerzetesrendek közül a pálosok érkeztek a legkorábban a városba. 1628-ban Csáky László, Pápa akkori földesura egy kőházat adományozott a rendnek a Hosszú utca keleti oldalán.

14 Ezt később több lakóház, telek megszerzése követte első épületük két oldalán. E helyütt építették fel első, ideiglenes templomukat, majd ugyanazon a helyen a ma is álló épületet. A templom Dubniczay István veszprémi kanonok és Acsády Ádám veszprémi püspök

15 támogatásával készült 1737-1742 között.

16 A templom alaprajza Martin Wittwer linzi és győri karmelita templomának alaprajzi elrendezésével mutat szoros kapcsolatot, így a legújabb kutatás Wittwer közvetlen körében keresi a templom építészét.

17 A templom előtt nem jött, nem is jöhetett létre tér, vagy teresedés a 17. századra már teljesen kialakult pápai utcaszerkezet és telekviszonyok miatt. Feltételezzük, hogy ezért született meg a templom sima, szinte architektonikus tagolás nélküli utcai homlokzata, amely a hozzácsatlakozó egyemeletes rendházzal szervesen simult bele az utca egyemeletes polgárházai közé. A templom külsejének céltudatos puritánsága szöges ellentétben áll gazdag belső kiképzésével. Centrálisságra törekvő alaprajzi megoldásra míves építészeti térképzéssel párosul, melyet csak fokoznak a pálos fafaragó műhely munkáiként számontartott berendezés pompázatos díszessége.

18 Az 1660-as években a második szerzetesrend is feltűnt Pápán, a ciszterciek.

19 Érdekes módon egy olyan telket birtokoltak a belvárosban, amelyet 1520-ban Szapolyai János ajándékozott a lövöldi karthausiaknak.

2 A telek a Hosszú utcai nyugati házsor végében állt (ma Márton István u.). Irányulása, mérete jelentősen eltért az őt körülvevő telkektől, amely létrejöttének ősiségére utal. Feltételezhető, hogy ez az 53-as számú telek kialakulásakor a város szélén állt. A tőle nyugatra eső utcák, telkek még nem léteztek. Érintetlenül maradt alakja, mérete azután is, hogy a mai Kossuth utcai telkek kiosztása megtörtént. A ciszterciek, akik Ujfalussy Márton apát vezetésével érkeztek Pápára, a zirci rendház szerzeteseinek tekintették magukat. Addig akartak csak a városban maradni, amíg a török el nem vonul és zirci rendházukat újjá nem építik. Első pápai házuk formáját, méretét nem ismerjük, de 1711 -ben felépített egyemeletes barokk épületük a mai napig szinte érintetlenül fennáll.

21 Az épület alaprajzi kialakításán látszik az a szándék, hogy a rend nem akart letelepedni, rendházat építeni a városban. Az alaprajza egy lakóházhoz hasonlítható, de teljesen egyedülálló a város emlékanyagában, sőt még a magyarországi városi lakóházak között sem ismerjük párhuzamait. Az egyemeletes U alakú épületnek nem az utcafrontra épült a két oldalszárnyat összekötő épületrésze, hanem hátra a telek mélyébe. A két oldalszárnyat az utcavonalban egy alacsonyabb kerítésfallal, benne kapuval kötötték össze. Az utca felé forduló cour d'honneur-ös megoldás a városi paloták esetében nyugati példák követésére utal, a magyarországi emlékanyagban csak a kastélyépítészetben fordul elő. A ház belső elrendezésére csak következtetni lehet. A zárt földszintet alighanem gazdasági célra használták, míg az emeleten egy körbefutó folyosóról nyíltak a szobák, ugyanolyan elrendezésben, mintha cellák lennének. Feltételezhető, hogy házikápolna és refektórium is volt az épületben, de ennek helye ma ismeretlen. Zirci rendházuk felépülése után is még egy ideig megtartották a ciszterek városi házukat és az Alsó Majorokban lévő két majorsági telküket is. Nem tudjuk, meddig^maradtak Pápán, de az 1820-as években mind belső, mind külső városi ingatlanaik pápai családok kezében voltak. Szintén az 1660-as években érkeztek meg a városba a ferences szerzetesek.

23 Ittlétüket nem tekintették ideiglenesnek, mint a ciszterek, ők régi birtokaikra tértek vissza. A ferencesek az egyetlen rend, akik középkori előzményeket tudhattak magukénak a városban. A 15. század második felében telepítette le a szerzeteseket Pápán a Garai család. Letelepedésük pontos évszáma bizonytalan, ahogy középkori kolostoruk elhelyezkedését sem ismerjük. A rend salvatóriánus ágához tartozó szerzetesek fontos szerepet játszottak a rendtartomány életében a 16. század első felében. A török elől menekülve 1559-ben hagyták el a kolostort. Újbóli megtelepedésük után Esterházy Ferenc és Thököly Kata adományából építették fel kolostorukat a Viz utcában egy háromszög alakú területen.

24 A templom és a rendház épülete 1680-ra lett kész, és néhány 18. századi tűzvész okozta kár utáni helyreállítást, újraboltozást leszámítva lényegében 17. század végi formájában látható napjainkban is.

25 A ferences rendház, a pálosokhoz hasonlóan, a zártsoros beépítésű utcaképbe illeszkedik be, a kertjét körülvevő magas kerítésfal is ezt a zárt utcaképi megjelenést sugallja. A ferences rendház is már egy meglévő városszerkezeti egységbe épült bele, így építészeti környezetét nem tudta átformálni. A kolostor szellemisége azonban hatott a környező épületekre. A 18. században két betegellátással foglalkozó szegényház települt a kolostor mellé. Az egyik, melyet városi ispitálynak neveznek, a kolostor főhomlokzatával szemben már az 1730-as években létezett. A másik, a rendházat keletről határoló kis utca túloldalán állt és 1756-ban alapította Szentilonay József esztergomi kanonok. A szerzetesrendek közül legutoljára az irgalmasok telepedtek le a városban. Alapítólevelüket 1757. január 19-én adta ki Mária Terézia.

27 Számukra már nem jutott hely a zsúfolt belvárosban; a külvárosi részek közül legdinamikusabban fejlődő Alsó Majorokbeli Hosszú utcában telepedtek le. Először a „Zöld fa" vendéglőt vásárolta meg a betegápolással foglalkozó rendnek Esterházy Kátoly, majd az 1760-as években felépült kolostoruk első lakóhelyükhöz közel.

28 A kolostort Fellner Jakab tervei alapján építették fel, akinek ez volt az első megbízása a pápai urada-