Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Mithay Sándor: Adatok a pápai Esterházy uradalom tisztikarának történetéhez (1927-1945)

Az erdészeti eladások után 3 % és minden más eladás után 1 % a tiszti nyugdíjalap javára írandó. A kereskedői számlákból 1 % is ide írandó (23/1928.). Az első Magyar Általános Biztosító Társaság a folyó évi jégbiztosítási díjak utáni 10 %-a (83190 P) a „Tiszti jutalék és segélyalap" javára könyvelhető el. (25/1928.) Az uradalmi tisztek gyermekei után esetenkint kiutalt, búzában megállapított taníttatási segély az iskolai bizonyítvány keltének napján, a búza tőzsdei értéke középárfolyamán fizetendő ki (33/1928.) Bevel Ferenc segédtiszt részére saját kérelmére egyszersmindenkorra működési pótlék címén kiutalnak 150 kg búzát (38/1928.), 150 kg rozsot, 40 kg árpát, 25 kg tengerit és 697 1 tejet. A 26/1927. sz. rendeletben adott megbízatása idején havi 30 P működési pótlék jár. A háztartáshoz szükséges kerti veteményeket a nórápi uradalmi kertből használhatja (12/1928.). Zsigmond István segédtisztnek április-szeptember havi 40 P működési pótlék jár (13/1928.). Az 1927. évi nyereségfeleslegből több mint 48 ezer P-t a szabadrendelkezésű tiszta vagyon gyarapítására fordítanak, és az így megmaradt 120 112 P-t a „Tiszti jutalék és segályalap" számla javára írják (40/1928.). Ez évben az erdőgazdaságban 7 tiszt, a mezőgazdaságban 9 tiszt, a számvevőségnél 4 tiszt működött (55/1928.). 1929-ben a tisztek száma 27 fő volt. Báró Neuenstein tatai lakos az uradalom igazgatója. A vele kötött felvételi szerződést kiemelkedő fontosságúnak tartjuk. 1927. november 16-án megállapodást kötöttek Tamás gróf és Neuenstein. Mindkét birtok ügyeiben „legjobb belátása szerint" korlátlanul intézkedhetik, Tamás gróf távollétében is. Az Esterházy vagyon kezelése kapcsán bármilyen szerződést köthet. Bármely értéket és pénzösszeget a gróf helyett felvehet és a nevében alá is írhat. Ugyancsak korlátlanul intézkedhetik az összes uradalmi alkalmazott ügyében. A megegyezés a devecseri közjegyző előtt történt és ezt egy budapesti közjegyző hitelesítette. így ő lett a gróf meghatalmazottja és vagyonkezelője. Megillette őt és közvetlen családtagjait a „rangszerű természetben kiszolgáltatandó ellátás". (Sz. 42/1927.) Az új igazgató nyugdíjáról is külön írásban történt megegyezés. (Sz. 52/1927., Függelék III.) Koráth Jenő főszámvevő 1928. évi előléptetéséhez még kiegészítésül egy megjegyzés, amely szerint 9 600 P törzsfizetésének értéke nem lehet kevesebb, mint 384 q szokványbúza ellenértéke budapesti paritásban. Korpótlékának összege a nyugdíj szempontjából törzsfizetésnek számít (Sz. 36/1929.). Bászler Gézát I. osztályú számgyakornokká nevezik ki. Illetménye évi 2040 P, természetben 12 ürm. hasáb tűzifa és lakás. Nyugdíjat nem kap, bármikor felmondhatnak neki (Sz. 9/1929.). 1929-ben az uradalom tisztikara: Erdészet: Kozlovszky István főerdőmester Kocziha János f őerdőmérnök Stark Dezső erdőmérnök Molitorisz Ákos erdőmérnök Palla Zoltán segéderdőmérnök Witt Lajos segéderdőmérnök Világhy Imre segéderdőmérnök Mezőgazdaság: Thomschits Rezső főintéző Czuppon Károly főintéző Koncsó Zoltán főintéző Beivel Ferenc segédtiszt Fischer Elemér segédtiszt Noll Ferenc segédtiszt Király Miklós segédtiszt Kalmár Antal segédtiszt Számvevőség: Koráth Jenő főszámvevő Stumpf Mária számtiszt Koschatzky Elemér számgyakornok Bászler Géza számgyakornok Juhász Imre számgyakornok