Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)
Temesváry Ferenc: Janicsáry Sándor országgyűlési képviselő feliratos szablyája
vásárhely modern városi központját. 1930-ban kilépett az Országos Magyar Pártból és megalakította a Polgári Demokratikus Blokkot. Marosvásárhelyen hunyt el 1938. október 22-én. Blaskovics Sándor Bécsben született 1869. február 5-én. Bihar megye szabadelvű küldötte. Tanulmányait Grácban végezte. Hazatérve Magyarországra, újságírással és politizálással foglalkozik. 1896-ban nyer először mandátumot. 1900-ban az Új Magyar Szemlét, 1908-ban a Das Neue Europa-t szerkesztette. Dégenfeld Lajos gróf Kolozsvárt született 1843. október 14-én. Nógrád megye szabadelvű küldötte. Nógrádi birtokán gazdálkodott, majd 1872-ben balközép programmal képviselőséget vállal. 1887-1895 között Nógrád főispánja. A főrendiház örökös tagja. 1904-ben titkos tanácsosi címet kap. A Lipót rend lovagja. Szirákon hunyt el 1922. január 5-én. Gajáry Géza Budapesten született 1863. május 24-én. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányokat folytatott. 1885-ben államtudományi vizsgát tett. 1887-ben városi főjegyző, 1889-ben Vác polgármestere. 1896-ban Néppárti ellenfelét legyőzi. Ezzel a győzelemmel kapcsolatos kortesnóta is fennmaradt: Falusi plébános mi jut az eszedbe? Követ akarsz lenni, ha ez úgy menne. De nem úgy ám páter, te csepp... te vézna Más lesz a követünk: Gajáry Géza. 23 Budapesten hunyt el 1932. március 12-én. Görgey Gyula Budapesten született 1848. december 12-én. Temes megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányokat folytatott, majd temesi birtokán gazdálkodott. Az ezredéves kiállítás alkalmával vaskoronarendet kapott az uralkodótól. Budapesten hunyt el 1900. március 14-én. Jagics József Ráctöttösön született 1849-ben. Baranya megye Nemzeti párti küldötte. Szegény földműves gyermeke, aki jogot tanult és 1877-ben ügyvéd lett. 1888 óta tagja a karlócai kongresszusnak. 1890-től választmányi tag. 1892-ben nemzeti párti programjával megbukott. Konkoly Miklós Budapesten született 1842. január 20-án. Komárom megye szabadelvű küldötte. Bölcsész, de 1865- ben gőzhajókapitányi vizsgát tett. Ogyallai birtokán csillagvizsgálót épített, amelynek segítségével 1871-től megfigyeléseket végzett. 1887-ben kapta meg a vaskorona rendet. 1890-ben a Meteorológiai Intézet igazgatója, majd 1896-ban miniszteri tanácsos. Budapesten hunyt el 1916. február 17-én. Maiéter Zoltán Lőcsén született 1850. november 25-én. Szolnok-Doboka megye szabadelvű küldötte. Műegyetemet végzett és 1870-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1877-ben lép állami szolgálatba mint műszaki tanácsos. Szolgálatban 1892-ig maradt. 1892-ben a nemesvölgyi vasút igazgatója. Pongrácz Anzelm a nógrádmegyei Patvorcon született 1870-ben. Veszprém megye szabadelvű küldötte. Az első honvéd huszárezren tartalékos hadnagya. Radocza János Sárszentmiklóson született 1835-ben. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányokat folytatott. 1854-ben Pestre költözött és ügyvédi irodát nyitott. 1867-től Pest város törvényhatóságának tagja. 1872-től országgyűlési képviselő. Sokat tevékenykedett egyházpolitikai kérdésekben. 1896-ban kap nemességet. 1898-ban kapja meg a vaskorona rend III. fokozatát. Budapesten hunyt el 1926. decemberében. Tisza István gróf Geszten született 1861. április 22-én. Bihar megye szabadelvű küldötte. Ismert politikus, aki 1866- tól szabadelvű programmal képviselő. 1897. február 20-án kap grófi címet. 1902-1905 között miniszterelnök és élesen fellépett az ellenzéki obstrukció ellen. 1904-ben letöri a vasúti sztrájkot és módosítja a ház szabályokat. 1906-ban feloszlatta a Szabadelvű pártot és maga is visszavonult. 1910. február 19-én a régi szabályú pártból magalakítja a Nemzeti Munkapártot, amely nagy győzelmet aratott 1912-ben. Elfogadtatja a véderőtörvényt és a tiltakozó ellenzéket karhatalommal viteti el. 1913-ban kezdődött a második miniszterelnöksége, amely háborús előkészületekkel telt el. Nem akart háborút a merénylet után a kedvezőtlen nemzetközi helyzet miatt. 1917-ben mond le. 1918. október 31-én Budapesten a lakásán lőtték agyon. Zsigárdy Gyula Pozsonyban született 1850. szeptember 29-én. Pozsony megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányokat folytatott, majd ezt követően résztvett a boszniai okkupációban. Ügyvédi irodát nyitott, és Pozsonyban a közügyekben elsősorban tanügyi vonatkozásban fá3radozott sokat. Vele kapcsolatos, 1896-ból származó kortesnóta is fennmaradt: „Abcug Zichy, Esterházy, Abcug dr. Hortopányi, Abcug minden semmiházi
