Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Temesváry Ferenc: Janicsáry Sándor országgyűlési képviselő feliratos szablyája

delem-, és pénzügyet követel. 1875-1887-ig belügyminiszter, 1875 és 1890 között miniszterelnök. Ő erősítette meg a dualizmust. A boszniai okkupáció támogatója, a csendőrség megszervezője. Budapesten hunyt el 1902. március 23-án. Tolnay Lajos Budapesten született 1837. május 31-én. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye szabadelvű küldötte. 1859-ben mint őrmester vett részt az olasz hadjáratban. 1862-ben a Pest-Losonc vasutat építi. 1872-ben az állami vasutak igazgatója. 1873-ban megkapja a III. osztályú vaskorona rendet. 1881-ben a Lipót rend birtokosa. 1887-től országgyűlési képviselő. Budapesten hunyt el 1932. december 6-án. Vay Ernő gróf Berkesen született 1866-ban. Zemplén megye szabadelvű küldötte. Vay Ádám főrendiházi tag negyedik gyermeke. Végh Arthur Pesten született 1850. február 20-án. Torda-Aranyos megye szabadelvű küldötte. Bécsben végezte tanulmányait, majd ezt követően 1891-1893 között királyi táblabíró. 1893-ban az Első Hazai Takarék igazgatója. 1921. március 29-én hunyt el. Visontai Soma Gyöngyösön született 1854. november 19-én. Heves megye küldötte Ugron-párti programmal. Tanulmányait Budapesten végezte, majd ezt követően Gyöngyösön a Közügy című lapot szerkesztette. Pesten több napilap írója. Ügyvédi irodáját 1882-ben nyitotta. 1892-től országgyűlési képviselő 15 éven keresztül. 1908-ban udvari tanácsos címet kap. Budapesten hunyt el 1925. szeptember 22-én. Vojnics Sándor Szabadkán született 1865. augusztus 17-én. Bács-Bodrog megye szabadelvű küldötte. Okleveles gazdász, tartalékos huszárhadnagy. Ügetőversenyistállója nagy hírnévnek örvendett. Elismert sporttekintély. Vörös László Dombegyházán született 1849. június 7-én. Somogy megye szabadelvű küldötte. 1895-ben államtitkár. Nevéhez fűződik a lóvasút megszűntetése, illetőleg villamosítása, valamint a földalatti vasút építése. 1905-1906-ban kereskedelmi miniszter. Budapesten hunyt el 1925. október 23-án. Wass Béla 1853. január 23-án született. Szolnok-Doboka megye szabadelvű küldötte. Műegyetemi tanulmányait Zürichben végezte. 1876-ban tért vissza Magyarországra és feleségül vette Bánffy János leányát. Elénk tevékenységet fejtett ki a megyei életben. Wlassics Gyula báró Zalaegerszegen született 1852. március 17-én. Zala megye szabadelvű küldötte. 1886-ban főügyészhelyettes. 1895-1903 között vallás- és közoktatásügyi miniszter Bánffy és Széli kormányában. Báróságot 1916-ban kap. 1927-1935-ig a felsőház elnöke. Az MTA tagja. Budapesten hunyt el 1937. március 30án. Wolfner Tivadar Újpesten született 1864. június 18-án. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye szabadelvű küldötte. Neves gyáros. Nevéhez fűződik az újpesti bőrgyár korszerűsítése. A GyOSz alapítója. 1918-ban báróságot kap. A gödöllői kerületben játszik jelentős politikai és társadalmi szerepet. Budapesten hunyt el 1929. május 16-án. Zay Miklós gróf Zay-Ugrócon született 1864. január 14-én. Békés megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányokat végzett. Számos tanulmánya jelent meg magyar folyóiratokban külföldi utazásai és a magyar vadászatokkal kapcsolatosan. Politikai cikkei elsősorban Horvátországot érintik. 1888-ban főrendiházi tag. Zeyk Gábor Marosvásárhelyen született 1848-ban. Alsó-Fehér megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányokat folytatott. 1871-től vett részt közügyekben. Zichy Aladár gróf Nagy-Lángon született 1864. szeptember 4-én. Zala megye néppárti küldötte. Tanulmányait jogi egyetemen kezdte, de katonai éveinek letöltése után a gazdasági akadémiát látogatja. 1893-tól kamarás, majd a főrendiház tagja. Kisebb megszakításokkal 1918-ig képviselő. A Wekerle kormány tárca nélküli minisztere, a szegedi ellenforradalmi kormány tagja. 1927-től felsőházi tag. 1925-1937 között a Hangya igazgatója. Budapesten hunyt el 1937. november 16-án. Zichy Jenő gróf Szentmihályon született 1837. július 5-én. Hont megye szabadelvű küldötte. Politikus, Ázsiakutató, az MTA tagja. Már 1861-1865 között országgyűlési képviselő. Deák párti, majd párton kívüli és végül 1903-ig szabadelvű. Mintegy 86 városban indítja meg az iparoktatást. Meránban hunyt el 1906. december 26-án. Berchtold Arthur Milánóban született 1843. február 19-én. Nógrád megye szabadelvű küldötte. Képviselőséget 1896-ban nyeri először, de 1901-tól nem vállal mandátumot. Nógrád főispánja, amely beosztást csak botrányos körülmények között tudta megtartani. Budapesten hunyt el 1929. március 14-én. Bemády Gyula dr. Bethlenen született 1864. április 10-én. Maros-Torda megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányokat folytatott, majd ügyvédi oklevelet nyert. 1900-1902 között polgármester. Ő alakítja ki Maros-