Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Temesváry Ferenc: Janicsáry Sándor országgyűlési képviselő feliratos szablyája

Szilágyi Dezső Nagyváradon született 1840. április 1-én. Pozsony megye szabadelvű küldötte. Tanulmányait külföldön folytatta, de hazatérése után egyetemi tanári beosztást kap. 1871-ben Deák párti, 1875-ben szabadelvű. 1877-ben a vámkérdés miatt kilépett a pártból és az egyesült ellenzék vezéralakja lett. 1889-ben ismét szabadelvű. 1889-1895 között igazságügyi miniszter Tisza Kálmán, Wekerle, Szapáry kormányában. 1895- 1898 között a képviselőház elnöke. A király és a klérus törekvése ellenére sikerült neki megszavaztatni a vallásügyi törvényeket. Budapesten hunyt el 1901. július 31-én. Szily Pongrácz Pécsváradon született 1867. október 22-én. Baranya megye szabadelvű küldötte. Műegyetemet végzett, mérnöki oklevelet nyert. A hadseregnél hadnagyi rangot ért el. 1892-ben lett országgyűlési képviselő. Szinyei-Merse Pál Szinyeújfalun született 1845. július 4-én. Sáros megye szabadelvű küldötte. Régi nemesi család sarja. Apja Sáros megye alispánja. Fiát festőiskolába irattá, ahol hamarosan kitűnt képességeivel. 1896- ban Majális című képe nagy sikereket aratott. A plein air festészet megteremtője. 1897-ben választják először képviselőnek. 1907-ben külföldi tárlatokon átütő sikert arat. Jermnyén hunyt el 1920. február 2-án. Szivák Imre Kiskunfélegyházán született 1849. szeptember 8-án. Temes megye szabadelvű küldötte. Ügyvéd és politikus. 1875-től haláláig országgyűlési képviselő. 1878-ban az okkupáció miatt kilépett a kormánypártból és ellenzékbe ment. 1905-ben alkotmánypárti, 1910-től munkapárti. Egyházpolitikai programja miatt az egyház megbuktatja. Budapesten hunyt el 1912. március 20-án. Szluha István Szentiványon született 1850-ben. Tolna megye Ugron-párti küldötte. Atyja halála után terjedelmes birtokhoz jutott, gazdálkodott és a megye politikai életében működött közre. Kezdetben Függetlenségi és Kossuth párti programmal próbálkozott, de a választásokon alulmaradt. Első ízben 1892-ben lesz képviselő. Szőts Pál Alvincon született 1863. augusztus 1-én. Alsó-Fejér megye szabadelvű küldötte. 1884-ben lépett a Nemzet szerkesztőségébe. Jogot végzett. A Fővárosi Lapok munkatársa. A Nemzet parlamenti tudósítója. Budapesten hunyt el 1934. július 23-án. Takácsy Sándor Aradon született 1862-ben. Arad megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányainak befejezése után megyei bizottsági tag. A közügyekben mint tiszteletbeli főjegyző vesz részt. Birtokán 1896-ig gazdálkodik, amikor is képviselőséget vállal. Telegdy József Mezőtelegden született 1854. július 1-én. Bihar megye szabadelvű küldötte. Birtokán gazdálkodott és közben jelentős szerepet vitt a megye társadalmi és politikai életében. Több cikluson át országgyűlési képviselő. Teleki Domonkos 1842. augusztus 4-én született. Szolnok-Doboka megye szabadelvű küldötte. Tanulmányainak befejezését követően katonai szolgálatba lép, ahol századosi rangra emelkedett. Az erdélyi közművelődési egyesület érdekében kifejtett tevékenységével nevet szerzett magának. 1884-ben választják először képviselőnek. Teleki Géza gróf Désen született 1843. szeptember 28-án. Szatmár megye szabadelvű küldötte. író és politikus, az MTA tagja. 1875-től képviselő. 1889-1890 között belügyminiszter Széli Kálmán kormányban. Budapesten hunyt el 1913. szeptember 27-én. Teleki Sámuel gróf Sáromberken született 1845. november 1-én. Maros-Torda megye Pártonkívüli küldötte. Afrikautazó, felfedező, az MTA tagja. 1881-től országgyűlési képviselő. 1886-ban utazik Afrikába. Feltűnést kelt, hogy 1887-ben eléri a Kilimandzsárót és jelentős felfedezéseket tesz. Megkapja a titkos tanácsosi címet. Budapesten hunyt el 1916. március 10-én. Teleki Sándor gróf Párizsban született 1861-ben. Szolnok-Doboka megye szabadelvű küldötte. Idősebb Teleki Sándor fia. Jogi tanulmányainak befejezése után előkelő pénzintézeteknél kap alkalmazást. 1892-től képviselő. Figyelemreméltó előadást tartott a Múzeumok és Könyvtárak Országos Közgyűlésén 1906. május 24-én. Terényi Lajos Gyulán született. Békés megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányokat folytatott. 1878-ban ügyvéd, majd Békésben főszolgabíró. Később főjegyzői, 1889-ben pedig főispáni kinevezést kapott. Több ízben kormánybiztos. Békéscsabán halt meg 1897. november 4-én. Thorotzkai Miklós gróf Kolozsváron született 1859. június 30-án. Torda-Aranyos megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányait Bécsben végezte, majd ügyvédi irodát nyitott. Tisza Kálmán Geszten született 1830. december 16-án. Bihar megye szabadelvű küldötte. Politikus, az MTA tagja. Már a Batthyány-kormánynak tagja. Arad után két évig emigrációban van. Fellép az októberi diploma ellen. Deák felirati párjával szemben a határozati párthoz kapcsolódott. 1861-ben az Országgyűlés alelnöke, 1865-ben Ghyczy Kálmánnal a „Balközép" vezére. Ellenzi a Deák-féle kiegyezést. Önálló hadügy-, kereske-